Nyugdíjba vonult James Fallon, aki a neurológia, az anatómia és a pszichiátria professzora és nem mellesleg pszichopata is.
Tíz évvel ezelőtt, véletlenül fedezte fel betegségét, sorozatgyilkosok agyáról készült PET (pozitronemissziós tomográf) képek nézegetése közben. Többezer ilyen felvételt vetett össze egymással kutatásának kapcsán, ahol kapcsolatot szeretett volna felfedezni az agy bizonyos anatómiai mintái és a pszichopátiás személyiségvonások között. Ezzel párhuzamosan az alzheimer kórral kapcsolatosan írt egy értekezést, összehasonlításképpen saját és családtagjai agyáról is készített felvételeket, így ismerte fel, hogy saját agyának képe semmiben nem különbözik az általa vizsgált pszichopata gyilkosokétól.
Ő egy másik utat választott a titkolózás helyett, könyvet írt Psychopath inside címmel, előadásokat tart és általában rendkívül rendkívül büszke arra, ahogy állapotát kezeli. A történetébe nem akarok most különösebben belemenni, sokan írtak már róla korábban, ha többet akarsz tudni, itt, és itt is böngészhetsz a témában.
A Big Think youtube csatorna videóján bővebben is beszél magáról, és a betegségéről, elég szórakoztató (és ijesztő ) cucc, érdemes ránézni. A TED-en pedig magyar felirattal nézheted meg egy rövid előadását.
Továbbra is a Big Think csatornánál maradva- sok más egyéb érdekesség mellett-, Dr Kevin Dutton egy egyszerű szituációs játék segítségével segít eldönteni magadról, hogy pszichopata vagy-e vagy sem, ha érdekel a kérdés.
Képzeld el, hogy egy elszabadult vonat robog 5 ember felé a síneken, haláluk egyetlen módon kerülhető el; ha egy kapcsoló segítségével átállítod a váltót, de ebben az esetben a másik vágányon tartózkodó magányos embert gázolja halálra a mozdony. Nem a legkönnyebb döntés, de a legtöbb embernek nem okozna komoly problémát a kevésbé rosszat választani a két lehetőség közül.
A másik verzióban már van egy csavar, az alapszituáció ugyanaz, ám kapcsoló helyett, egy, a sínek fölött átívelő hídon álló, megtermett ismeretlen mögött állsz. Az egyetlen lehetőség, hogy elkerüld a tömegszerencsétlenséget az, hogy a vonat elé lököd férfit, aki bár szörnyethal, de terjedelmes holttestével megállítja a vonatot, mielőtt az elérné a többieket. Ez már jóval keményebb dió, ugye?
Imperszonális dilemma a perszonális ellenében, melyeknél az agy különböző területei mutatnak aktivitást. Az első esetben leginkább a prefrontális kéreg és a fali lebeny dolgozik, ami a racionalitásért felelős, míg a második esetben az amigdala, ami a temporális lebenyben található és az érzelmi reakciók feldolgozásában játszik szerepet.
A PET scanen egy pszichopatánál ez utóbbi egy sötét foltként jelenik meg a képen abban a pillanatban, amikor lelöki szerencsétlen túlsúlyos hősünket a hídról, míg egy egészséges embernél -ha egyáltalán képes arra, hogy meghozza ezt a döntést- olyan a kép, mintha tüzijáték robbant volna a fejében. Többek között ennek a területnek az alacsony aktivitása keltette fel Prof. Fallon gyanúját is, amikor a saját agyáról készült felvételt tanulmányozta.
Szóval, ha úgy érzed, neked nem okozna gondot kövér embereket vonat elé dobálni, hogy megments másokat, akkor javaslom, hogy egyelőre lehetőleg ne ölj meg senkit, viszont azonnal írj egy könyvet, tarts előadásokat, és simán lehet, hogy sztár leszel!