Egy berlini tóban hátúszott, a hal teljesen bekapta a lábfejét. Mindeközben egy Cink-olvasó magyar búvár Lipcsében egy másik harcsával barátkozott. Exkluzív képek arról, hogy mit kakál a harcsa, ha megevett egy madarat! Ismerd meg Marcellt és Holdegront!
Marcellel, a németoszági magyar hobbibúvárral úgy ismerkedtem meg, hogy elküldte a linket a berlini harcsatámadásról.
Évi első szabad vízi úszására indult Sven Pohle a berlini Reptéri tóhoz, ami egy jókora, mély bányató. Éppen laza hátúszásban haladt, amikor valami megragadta a lábfejét a víz alól. A férfi erős fájdalmat érzett, majd azt, hogy valami le akarja rántani a víz alá, de ekkora meg is pillantotta a méteresnél hosszabb harcsát, aminek a szájában teljesen eltűnt a lábfeje. Minden erejét összeszedve kitépte magát a szorításból, kiúszott a partra, majd elment orvoshoz.
Pánikolni nem kell, irtó ritka dolog az ilyesmi. A harcsának eleve nincs a mi fogalmaink szerinti harapásra alkalmas fogazata, csak egy-egy darab drótkefét visel fent és lent a szájában. És zsákmánynak sem tekinti a hozzá mérhető testméretű embert, hiszen maximum vadkacsa nagyságú zsákmányállatokat eszik. A fogazata nem is teszi lehetővé, hogy nagyobb zsákmányból darabokat harapjon ki. Agresszív legföljebb ívási időben, a fészkét vigyázva lehet, de amikor nálunk ívik – május elején-közepén –, akkor kevés ember szokott a folyók, csatornák és tavak alámosott, fűzfagyökeres parszakaszain lubickolni.
Marcell azonban megvédte a német harcsák becsületét! Ezt írta az egyik levelében:
Hobbibuvarkent rendszeresen talalkozom egy oriasharcsaval a lipcsei Kulkwitzer toban. Oklomnyi tollcsomot mar talaltunk merules kozben, amit harcsaszarnak azonositottunk. Szoval miert ne rabolna ra a harcsa egy formas megvillano bokara. Csatoltam par kepet Holdegronrol, a lipcsei harcsarol. Jambor joszag, nem olyan veszelyes, mint a berlini.
Már ezen a ponton csodálatosan éreztem magam, hiszen nem hittem volna, hogy valaha eredeti felvételt láthatok egy kacsa elfigyasztása után kinyomott tollas harcsaszarról. De itt még nem volt vége, mert Marcell megint írt:
Azert eleinte eros ketkedessel olvastam a cikket, de alapvetoen nem biztos, hogy hulyeseg. Jeremy Wade-nek volt egy regebbi filmje (talan a River monsters egyik resze) amiben a gyilkos harcsa legendajanak probalt meg utana jarni (ha jol emlekszem, Indiaban). Sikertelenul. A berlini tavat nem ismerem, de szerintem valami sima eutrof horgaszto lehet rossz latotavolsaggal. Elkepzelheto, hogy a felvillano bokara rarabolt a harcsa. Ha jol tudom, annyira nem jo a latasa (csukae tuti jobb). A lipcsei to (Kulkwitzer See), ahol buvarkodni szoktam, egy regi kavicsbanyato nagyon jo vizminoseggel es viszonylag jo latotavolsaggal (most eppen bealgasodott kicsit). A vasszerkezeteket a buvarok epitettek, hogy az iszap felkavarasa nelkul lehessen gyakorolni. Tobb ilyen van a toban, a harcsa a legnagyobbat lakja, ami 3m-rol megy le 20m melyre (illetve 20m melyrol jon fel 3m-ig).
A nevet en adtam neki a Rumcajsz mesek utan. Valamennyire toleralja a buvarokat, de egy ido utan kiuszik. Etetest meg nem probaltuk, szerintem a majra ra lehetne szoktatni, de alapvetoen nem partolom igazan a vadallatok eteteset. Bar valami lab alaku dologgal erdemes lenne probalkozni.
Ha neked is van hal származású barátod, mesélj és küldj képet! Ha pedig még több jó fotót nézegetnél Marcelltől, hát itt vannak.