150 000 000 vs. 100 000 000, dollárban

De hogy ki nyer? Majdnem mindegy. A kelleténél kb. öt évvel később jön össze a csodameccs két korszakosan korszakos profi bokszoló, Floyd Mayweather és Manny Pacquiao között.

Illustration for article titled 150 000 000 vs. 100 000 000, dollárban

De hogy ki nyer? Majdnem mindegy. A kelleténél kb. öt évvel később jön össze a csodameccs két korszakosan korszakos profi bokszoló, Floyd Mayweather és Manny Pacquiao között.

Advertisement

Előbbi keresi a többet, utóbbi a kevesebbet, eredménytől függetlenül. A Getty Images fotója, amit beleraktam a posztba, 2011. májusi, Pacquiao és Shane Mosley meccsén emelte fel a tacepaót a Fülöp-szigeteki fiatalember szurkolója. Azóta drágább lett az élet, úgy tűnik. A címben jelzett összegekről ma írt a Mirror, egyébként a meccset hivatalosan még nem fixálták le, de tényleg egyre valószínűbb, hogy megrendezik, méghozzá május elején, Las Vegasban.

Az van, hogy engem elég sokáig érdekelt a profi boksz. Kovács István és Erdei Zsolt élete és munkássága is benne volt ebben, de korántsem csak az övék, nemzetközi kedvenceim is akadtak bőven, az idősebbik Klicskótól Kosztya Tszyun és Joe Calzaghe-n át Pacquiaóig.

Advertisement

Utóbbiról 2009 novemberében érzelmesebb szerelmes prózaverset költöttem, mint Bayer Zsolt Vlagyimir Illiberálovicsról. Imádtam, ahogy pofozkodik, azt a szemtelen könnyedséget, azt a hihetetlen tökéletességet. Annak a cikknek a vége felé ezt írtam:

Hogy mi jöhet ezután, nem tudni. A publikum Pacquiao–Mayweathert akar. Napjaink két legjobbja az évtized szupermeccsét hozhatná össze. Ha a két Klicsko bokszolna egymással, az sem lenne izgalmasabb. Utóbbi soha nem jön létre, előbbire sem száz az esély. Pacquiao biztosan nem ijed meg Mayweathertől, Mayweather megijedhet Pacquiaótól.

Advertisement

Nos, az a nagy helyzet, hogy az évtized véget ért. Abban meg, hogy én apránként leszoktam a profi bokszról – bár Gennagyij Golovkin, a zseniális kazah kiütéseit megnézem, ha nem felejtem el –, három dolog játszott közre. Az egyik Erdei nyugdíjba menetele, a másik a nehézsúly eljelentéktelenedése – a Klicskóknak, mondom, szurkoltam sokáig, de hát minden feszültség kikopott sajnos a műfajból –, a harmadik és a legfontosabb: hogy nem jött össze a Mayweather–Pacquiao. Valaki – jellemzően az amerikai – mindig talált valami kifogást, hosszú-hosszú éveken át. Mayweather közben visszavonult és visszatért, Pacquiao meg megöregedett.

Advertisement

Hiába egyidősek nagyjából – 37 és 36 évesek –, a Fülöp-szigeteki zsenit jobban elhasználták az évek. Mayweather veretlen, Pacquiaót viszont csak az utóbbi időben kétszer – azaz háromszor, hisz a Timothy Bradley elleni visszavágót csak a bírók szerint nyerte meg – is megverték, és már rég nem megy úgy, mintha Bruce Lee és Chuck Norris törvénytelen gyermeke lenne.

Persze ha tényleg lesz meccs, megnézem. Csak szurkolnom nem lesz már kinek, és hinnem nem lesz kiben. Így múlik el a világ dicsősége! Oké, a pénzt nem sajnálom tőle – a másiktól sem –, de jobban is a kedvemben járhattak volna ennyiért. Akkor, amikor itt volt az ideje!

Vélemény, hozzászólás?