Megdöbbentő: alig fél éve nyitott, máris csillagot kapott a Tanti. Ez az első magyar elitétterem, ami plázában található, egyben az első budai Michelin-csillag.
Megdöbbentő: alig fél éve nyitott, máris csillagot kapott a Tanti. Ez az első magyar elitétterem, ami plázában található, egyben az első budai Michelin-csillag.
"Hogy micsoda? Mi az a Tanti?" Ezek voltak az első kérdések a szerkesztőségben, amikor kiderült, hogy a Costes, az Onyx és a Borkonyha után itt a negyedik magyar Michelin-csillagos hely. De nekem valahogy ismerős volt, mint kiderült, nem véletlenül.
A Tanti 2013-ban Bruno és Bruno néven nyitott a frissen elkészült Hegyvidék Központ nevű XII. kerületi minipláza főbejárata mellett. A tulajok között volt maga a plázát építő Wing, a Bortársaság-tulajdonos Tálos Attila és az a Herczeg Zoltán, akinek a székesfehérvári 67 nevű étterme évekig fixen nyerte a legjobb vidéki étterem címét a különféle gasztro-toplistákon. A konyháért persze Herczeg felelt, a hely pedig a 67-es ismert fogásaival nyitott.
A Bruno és Bruno elkészültét egészen közelről figyeltem, mert a dizájn a Mag Ildikó-Láng Imola tervező duó műve volt, akik közül az utóbbi a csajom.
A B és B azonban egy év után bezárt, és a helyén nem sokkal később, tavaly augusztusban – a dizájn minimális változtatása mellett – megnyitott a friss hírek szerint villámkarriert befutott Tanti. A hely séfje a Bábel és a Baldaszti éttermekben komoly hírnevet szerzett Pesti István.
Aki egy interjúban így próbálta definiálni a hely hangulatát:
Tanti egy fiatalos hölgy, aki már sok mindent megtapasztalt és látott. Nyitott mindenre, értékeli minőséget, de nem sznob. Nála mindig nyitva az ajtó, örül neked. Nála hátradőlhetsz, meghallgat. Gondoskodik rólad és joviális.
Szép-szép, de ne beszéljünk már rébuszokban.
Próbáljuk feszegetni a határokat, emellett klasszikus és ismert ételeket mai formába önteni. A minőségi gasztronómiát szeretnénk képviselni. Nem hiszünk a középszerűségben. Akkor jó egy hely, ha van személyisége.
És mi egy igazi Tanti-étel? Csak egyet mondhatsz, olyat, ami legjobban kifejezi azt, amit közölni akartok!
Nem szeretem a „signature dish" szót, de a – Homár székelykáposztával – valahogy az lett.
A Tanti – bár szakmailag azonnal sikeresnek számított – tudomásom szerint ennek ellenére nem vonz tömegeket. Sőt, amikor az utóbbi hónapokban henteshez vagy halashoz mentem a Hegyvidékbe és benéztem, gyakran néptelennek tűnt. Üresnek festette le a helyet Uj Péter is, aki két hete ebédelt ott a hétvégén. Az ismert főszerkesztő és gasztromániákus szerint kifejezetten jó volt a Tanti, érdekes alapanyag- és ízházasításokkal, paprikás krumplis tintahallal és borjú-tőkehal kombóval.
Én nem is gondoltam volna, hogy egy étterem pár hónapos fennállás után máris Michelin-csillagot kaphat. Érdekes lehet ez az anonim, igen szigorú rendben zajló tesztelés, főleg, ha arra gondolunk, hogy abban a Dining Guide-interjúban, amiből már idéztem, és amit 2014. októberének közepén, tehát mindössze 2 hónappal a hely nyitása után készítettek, a következő kérdés szerepel:
Valószínűleg nem véletlen, hogy új helyeden még alig száradt meg a festék, már Michelin-ellenőr toporgott az ajtóban. Figyelnek téged.
Honnan tudtak a Michelin-ellenőrről? Honnan tudott az ellenőr az új helyről? Ezernyi kérdés, de azt jó tudni, hogy a szakemberek ennyire figyelnek egy alig megnyílt budapesti étteremre is.
A fotó a Dining Guide cikkéből van