Ezt nem én állítom, hanem a Birdman c. filmben hangzik el – de persze elhangzott már a való életben is az utóbbi években nemegyszer. Hát ha megérjük, meglátjuk, nem igaz?
Igazából az jutott eszembe, hogy miért ne írhatnék egy nem különösebben sok hozzáadott értékkel bíró posztot az álfiatalságról is, mármint az álöregségről szóló poszt után?
Alejandro Gonzalez Innaritu új – sok-sok Oscarra jelölt – műve egyébként nem rossz mű, bár kissé sokat okoskodik, és érzelmileg nem húz be annyira, mint a korábbiak. Viszont van benne egy csomó igazán vagány filmes megoldás és rengeteg jó kis színész is. Régen persze minden jobb volt – a Korcs szerelmek és a Bábel egészen biztosan –, de ettől még ez a mexikói ember úgy ott van az aktuális filmrendezők top 10-ben, mint a pinty.
Többet talán nem mondanék, hiszen kritikánkat már múlt héten megírtuk és publikáltuk.