Alagút mint vasúti alagút és Everest mint a világ legmagasabb hegycsúcsa. A kínaiak építenék a tibeti vasút folytatásaként, hogy Nepálon keresztül Indiát is elérhessék. A Déli Pályaudvarig azért nem merészkednek.
Alagút mint vasúti alagút és Everest mint a világ legmagasabb hegycsúcsa. A kínaiak építenék a tibeti vasút folytatásaként, hogy Nepálon keresztül Indiát is elérhessék. A Déli Pályaudvarig azért nem merészkednek.
A vonal a Csinghajt Tibettel összekötő, 2006-ban átadott Hszining–Lhásza-vasútvonal folytatása lenne dél felé, keresztül a Himaláján. A csinghaji-tibeti vonal a világ egyik legnagyobb építőmérnöki teljesítménye, már csak azért is, mert a vasúti pályából 550 kilométer olyan permafrosztra épült, ami nem elég perma, nyáron egy kicsit megolvad, a szerelvények nyomásától különösen, a síneket így hűteni kell. Ma adott hírt a China Daily a vonal nepáli folytatásáról, ami – a Kínai Mérnöki Akadémiára hivatkozva – 2020-ra elérheti a nepáli határt, majd Katmandut, és idővel az indiai vasúthálózatot is.
„A vonalnak valószínűleg át kell mennie a Csomolungmán [ez az Everest tibeti neve], a munkásoknak jó hosszú alagutakat kell majd ásniuk” – mondta Vang Mengsu mérnök az újságnak. Hozzátette, hogy a Himalája szélsőséges terepviszonyai miatt a vonatok a tibeti szerelvényekhez hasonlóan maximum 120 km/h-val mehetnek majd.
A szélsőséges terepviszonyokból és az alagutakból fakadó mérnöki kihívásokat a magyar olvasónak talán nem kell bemutatni: január 31-én zárták le a Déli Pályaudvart, miután az oda vezető vasútvonal az Everestnél 8613 méterrel alacsonyabb Gellért-hegyet átszelő alagútjának támfaláról kövek kezdtek potyogni, majd az egész megcsúszott. Két hónapba telt a rekonstrukció, mire április 3-án újra megnyílhatott a pályaudvar.
Forrás: The Guardian; fotó: NASA