Méghozzá a turizmus szempontjából. Erről még este beszélt Varga Mihály miniszter a tévében.
Én meg most vettem észre, nézelődés közben, arra voltam ugyanis kíváncsi éppen, hogy mit is csinál ez az egyre hisztérikusabbnak tűnő forint, ami ma is előszeretettel tartózkodik 320 egység környékén/fölött az euróhoz képest.
A turizmust természetesen nem úgy kell érteni, hogy nektek jobb lesz elutazni a horvát vagy akármilyen tengerpartra, hanem úgy, hogy a brit sörbicikliseknek lesz jobb sörbiciklizni Budapesten. Mondta is Varga Mihály, hogy egyes felmérések szerint Thaiföld után ár/érték-arányban Magyarország a legkedveltebb célpontja a nemzetközi turizmusnak.
Örvendezzünk együtt ennek a hírnek szerintem.
Egyébként az elmúlt órában vagy háromszor elolvastam ezt a pontosításos-bevándorlásos hírt még 2001-ből. Orbán Viktor akkor ugyebár arról beszélt, hogy ha tartani akarjuk a növekedés tempóját, több millió munkáskézre lehet szükség a következő néhány évben.
Nekem erről most az jut eszembe – nyilván nem először –, hogy elment pocsékba tizennégy év, és biztos, hogy erről nemcsak a gazdasági világválság tehetett. Gondoltátok volna például, hogy 2015-ben még egyáltalán lesz forint, és nem euróval fogunk fizetni a Tescóban CBA-ban?
Na mindegy, holnap megyek Pozsonyba meccsre – leverjük a Szocsit, mint a pinty, legalábbis remélem –, pénzt nem kell váltanom, általában van nálam szlovák fizetőeszköz.