Áprilisban Albert összerakott egy frankó listát arról a tíz dologról, amik szerinte nagyon is szerethető hellyé teszik Magyarországot. Ha összeraknék én is egy ilyen listát, akkor azon nagyon előkelő helyen szerepelnének hazánk arborétumai, botanikus kertjei, fűvészkertjei.
Áprilisban Albert összerakott egy frankó listát arról a tíz dologról, amik szerinte nagyon is szerethető hellyé teszik Magyarországot. Ha összeraknék én is egy ilyen listát, akkor azon nagyon előkelő helyen szerepelnének hazánk arborétumai, botanikus kertjei, fűvészkertjei.
Tavaly októberben voltunk először az Alcsúti arborétumban, ami már akkor belopta magát a szívembe, most pedig kihasználva a november eleji remek időt, újra visszamentünk. És milyen jól tettük! A lenyűgöző őszi színek, a park változatos és romantikus ösvényei, izgalmas épületmaradványai, a szeszélyes partvonalú tó, a rengeteg növényfaj hosszú órákra képesek marasztalni a látogatókat. Még egy kis magyar Angkor (az egykori pálmaház romjai) is található itt!
A József nádor által az 1820-as években létrehozott angolparkról így ír a hivatalos honlap:
Az Alcsúti Arborétum növényzete a XIX. századi növénytelepítés eredményeként egy 540 fajból álló fás növénygyűjtemény. A legszebb és legidősebb példányai között platánok, török mogyorók, tulipánok, vasfák, vérbükkök, mocsárciprusok, jegenyefenyők, és japánakácok találhatók, de értékes a hárs,- juhar-, tölgy- és gesztenye-fajok gyűjteménye is.
Készítettem pár képet kedvcsinálóul, azoknak, akik még esetleg nem jártak az alcsúti paradicsomban:
