Tegnap, bevallom elkerülte a figyelmemet, de miután bekerült a Narancs Szüret rovatába, egy rakás ember megosztotta a Magyar Máltai Szeretetszolgálat elnökének véleményét az afrikai pápajelöltek esélyeiről. A "ki lesz az (új pápa)?" kérdésre ezt válaszolta a Zalai Hírlapnak: "- Szerintem olasz pápa lesz, mert az olaszok nem akarnak sem lengyel, sem német pápát. Az afrikaiakat is emlegetik, de ezt kizárom, ők még nem készültek fel arra, hogy a fehér emberek problémáival foglalkozni tudjanak. Az idő erre még nem érett meg. Ráadásul ha afrikai lenne a pápa, Afrika nem jutna elég adományhoz." Láthatólag sokan meglepődtek, hogy egy pap, sőt szerzetes hogy mondhat ilyeneket. Ebből mindössze az derül ki, hogy a magyar lakosság jelentős része még életében nem találkozott magyar pappal.
Bizonyos szempontból persze tényleg furcsa, hogy a világ első multinacionális szervezetének, amit ráadásul zsidók alapítottak, és amelyiknek az elejétől fogva a lényegéhez tartozott, hogy nem az számít, ki honnan származik, hanem hogy hisz-e Istenben, a magyar fiókválallalata nem jelentéktelen részben rasszistákból áll. De hogy megnyugtassam a közvélemény naivabb részét, a magyar egyház szolgái nem utaznak a színesbőrűekre, igazságos módon megvan a véleményük a zsidókról is. Paptól tanultam, mit jelent az a kézjel, amikor az ember úgy csinál, mintha hatalmas, láthatatlan karvalyorra lenne, és azt simogatná, és, amiért még hálásabb vagyok, a "kilincsorr" kifejezést is. De mélyen igazságtalan lenne ezek miatt elmarasztalni a katolikus papokat, amikor a színmagyar és hófehér reformátusokat sokkal jobban utálják. Na, az lenne interjú, ha fekete refkókról intéznének körkérdést hozzájuk!
Ha elfelejtetted volna, itt van Mészöly legendás nyilatkozata: