Azt írja a 444, hogy a szentesi gimnázium igazgatója azért figyelmeztette a tanárokat, mert az előadott színdarabban "a magyar nemzeti lobogót megbecstelenítő jelenetet adtak elő a diákok", azaz a zászlón dugtak. Hajaj.
A haveroknak osztogatott Kossuth-díj és különböző fokozatú keresztek különösebben nem érdekelnek, de a brit lovagi cím mostanáig egész vonzónak tűnt. Persze nem a tisztetletbeli, amit a turistéknak adnak, hanem a békebeli. Egy kevésbé hízásra hajlamos angol lányt kell hozzá elvenni (vagy egy rendes k-európait, aki elég rég ott tanyázik), és vagy nagyon jól focizni, vagy kulturális téren alkotni valamit, ami bejön a Windsoroknak. Eddig oké. Csakhogy anyám tönkretett mindent.
Legutóbb ugyanis küldött egy union jackes ágyneműhuzatot. Hogy ez a pár méter csíkos pamut eddig mit látott, abba nem mennék bele, ám a jövője sem tűnik fényesebbnek. Ez rosszabb, mint hattyúkat sütni a St. James Parkban.
E gátlástalan tevékenységgel nem tíz plusz néhány millió magyar, hanem az Egyesült Királyság, azaz durván 64 millió ember nemzeti jelképét becstelenítem meg, újra és újra, néha még reggel is.
Hellfire rakétákat nyilván nem küldenek rám azért, és még figyelmeztetni sem fognak, mint a szentesi pedagósukat, de az állampolgársági kérelmem ezek után egyből mehet majd a kukába.