Először egy terrortámadás New Yorkban, aztán egy masszív dollártranzakció, utána egy világválság. Ebben mesterkedik a világvállalatként működő Oroszország 2013-ban a Tom Clancy művein alapuló Jack Ryan: Árnyékügynökben.
Először egy terrortámadás New Yorkban, aztán egy masszív dollártranzakció, utána egy világválság. Ebben mesterkedik a világvállalatként működő Oroszország 2013-ban a Tom Clancy művein alapuló Jack Ryan: Árnyékügynökben.
Amiről a büdös életben nem gondolnád, hogy tényleg tavaly készült és nem úgy 1991 körül. Nemcsak azért, mert a csúcstechnológiát egy nyamvadt pendrive jelképezi, hanem mert az egész olyan szagot áraszt, mintha még a hidegháború utóbukéja lenne.
Miről szól: Ryan a barátai és szerettei szemében csak egy a sok New York-i banki elemző közül, de titokban már évek óta a CIA-nak dolgozik. Eredetileg azért vették fel, hogy globális gazdasági adatokat rágjon át, de amikor rábukkan egy aprólékosan kidolgozott tervre, amelynek célja az amerikai gazdaság megroppantása és globális káosz kirobbantása, akkor kiderül, hogy csak ő tudja megakadályozni ezt a terrorakciót. Így teljes jogú ügynökké avanzsál, és máris a gyanakvás, az átverések és a halálos veszedelmek világában találja magát. Ezért aztán kénytelen szófukar felettese, mit sem sejtő menyasszonya és egy briliáns elméjű orosz oligarcha között lavírozni, és kénytelen szembenézni egy új valósággal, ahol senkiben sem lehet megbízni, ám milliók sorsa függ attól, hogy rátalál-e az igazságra. A gyújtózsinór ég, és Ryannek mindenki előtt kell járnia egy lépéssel a halálos versenyben… (Forrás: UIP-Duna Film)
Hollywood megszenved azzal, hogy az oroszok helyett új gonoszokat találjon, egy ideig jól mentek az arabok, Észak-Koreával is próbálkoztak, de azon mindenki csak röhögött, Kínával finomkodni kell, Kelet-Európa nem pálya, a délszlávok lenyugodtak, a skandinávok talán jól mennek, mert azok úgy is pszichopaták (mint a legutóbbi Sherlock-részben), de ha már a svédekkel cicózunk, akkor onnan egy ugrás Oroszország.
És ha már oroszok, akkor legyen kövér és legyen olyan igazi ruszki genya a főterrorista, ahogyan már évtizedek óta elképzelik a kémirodalomban: művelt, brutális börtönt megjárt, zseniális tervező, kőgazdag, legyen a főhadiszállása egy jégbarlangnak kinéző irodában egy felhőkarcoló tetején, tudja, hogy hol van a legjobb és legdrágább étterem Moszkvában, legyen a gyengéje egy szép hölgy, legyen könyörtelen a beosztottjaival.
És játssza Kenneth Branagh, akinél angolabb csak egy szürkére főzött fehérrépa lehet egy adag babon tálalva.
Sőt, rendezze az egész filmet Branagh, mert a legutóbbi filmje a Thor volt, az meg azt jelenti, hogy egy pénzcsinálót már rábíztak, biztos meg tud bírkózni egy másikkal is. Nem tud. A Jack Ryan: Árnyékügynök kifejezetten ósdinak hat az olyan zseniális akciójeleneteket tartalmazó kémfilmek mellett, mint mondjuk A Bourne-ultimátum vagy a Mission Impossible – Fantom protokoll.
Azért is hozom fel ezt a kettőt pont, mert ezek a sorozatok képesek voltak karaktert faragni a főhőseikből, Jason Bourne-t megismertük, Ethan Huntot megszerettük, Jack Ryan viszont öt film után is semmi más, mint egy lendkerekes patrióta. Amivel nincsen semmi baj, patrióta minden országnak kell, de ha ez az egyetlen dolog, ami meghatározza a hőst, akkor ne vessétek rám az első követ amiatt, hogy Branaghról írok többet. Mert a címszereplőt játszó Chris Pine-nak csak egy, azaz egy igazi jellemezője van, a szerethető surmóság, amit igazából eddig csak a Star Trek-filmekben tudott hasznosítani, itt még az sem megy neki, mert Ryan sosem surmó, csak szereti Amerikát, azért meg egyelőre nem járnak pofonok.
Most ez igazából mind felesleges okoskodás, a Jack Ryan: Árnyékügynök legnagyobb baja, hogy annyira bénítóan unalmas, hogy még azt a vicces kilencvenes évekbeli hangulatot sem tudja elővarázsolni, amit mondjuk hasonlóan bombasztikus, de kicsit ironikus filmek mostanában. A kémvilágot én úgy képzelem, mint egy rendkívül hideg, cinikus, rémisztő univerzumot, amiben több a triplacsavar, a hátbadöfés és a manipuláció, mint egy kerületi választási kampányban. Ehhez képest a Jack Ryan-féle CIA tényleg egy maroknyi cserkész játszótere, akik pillanatok alatt Facebookról összerakják, hogy merre is tanyáznak a terroristák.
A legnagyobb cserkész pedig Ryan maga. Az Árnyékügynök az első Ryan-film, ami nem egy direkt Tom Clancy-adaptáció, hanem egy már valamennyire ismert karakter új születéstörténete. Ryan a film első jelenetében felébred a londoni egyetemi campuson, feje alatt egy közgáz-tankönyvvel, amikor azt látja, hogy az összes diák rohan a tévé elé. Az aulában meglátja a füstölgő WTC-t. A második jelenetben már Afganisztán felett indul bevetésre, és addig minden flottul megy, amíg egy rakéta ki nem lövi őket, ő súlyos gerincsérülést kap, de ki tudja menteni két katonatársát. A harmadikban éppen felépül egy katonai rehabilitációs bázison, amikor kiszúrja magának Harper (Kevin Costner), és beválogatja a titkosügynökséghez. Feladata az lesz, hogy épüljön elemezőként a Wall Streeten, figyelje a gyanús pénzmozgásokat, és értesítse a hivatalt, ha bármit lát. Tíz évig melózik, amíg ki nem szúr egy titkosított moszkvai számlát.
Amiből aztán a fiatal Jack Ryan konteósokat megszégyenítő monológgal vágja le, hogy Moszkva éppen arra készül, hogy bedöntse az amerikai gazdaságot és meghozza a második világválságot. A szálak pedig Viktor Serevinhez, az orosz oligarchához vezetnek, akit végülis nem pont az orosz állam pénzel, de nem is állítják le, amikor a világ gazdaságát akarja egy féreglyukba taszajtani.
És mi kell ahhoz, hogy Jack Ryan ezt meg tudja akadályozni? A világ legunalmasabb betörése, amikor bejutni egy szuperbiztonságos irodába legalább akkora meló, mint elmenni postára, egy jellegtelen autósüldözés, amiben valahogy senki sem sérül meg, és egy utolsó pillanatban megállított bomba. Állítsatok meg, hogyha ilyeneket láttatok már.
Kicsoda Jack Ryan: Ryan először Tom Clancy Vadászat a Vörös Októberre című regényében jelent meg. Filmben ötször mutatkozott, először pont a Vörös Októberben, akkor Alec Baldwin játszotta, aztán Harrison Ford kétszer is volt Ryan a Férfias játékokban és a Végveszélyben. Majdnem egy évtized kihagyás után Ben Affleck is eljátszotta A rettegés arénájában. Tizenkét év szünet után jött az Árnyékügynök.
A Jack Ryan: Árnyékügynököt holnaptól játszák a magyar mozik.
Képek: Paramount Pictures