Ne fizess egyszázalékot az államnak, mert a hivatalnokok szemérmetlenül magukra költik a pénzt. Döbbenetes tényeket tárt fel a HVG, miután kiperelte a dokumentációt arról, tételesen mire költötték el a parlagfű elleni harcra befizetett adódat.
Mondjuk eszembe sem jutott volna, de ezután egészen biztos, hogy soha, semmilyen egyszázalékot nem fogok befizetni a költségvetésbe. Mielőtt a szaftos részletek jönnének, a legvicessebbel kezdem: miután a HVG korábbi cikkében leleplezte, hogy a minisztérium az adózók 1,1 milliárdos, parlagfűelleni harcra befizetett pénzéből 642 milliót egyszerűen elvett, november végén a kormány stikában átcsoportosított egy pontosan ekkora összeget a rendkívüli tartalékból parlagfű elleni védekezésre.
De a lap most a maradék 483 millió elköltését vizsgálta, méghozzá a konkrét számlák alapján. A végkövetkeztetés: a pénz jó részét egyszerűen elköltötték az irodákra és magukra. Négyféle kiadást találtak.
– voltak nyilvánvalóan a tényleges parlagfűirtáshoz kapcsolhatók
– voltak olyanok, amiket jó eséllyel magukra költöttek ugyan, de a kiadás parlagfűirtássl is magyarázható
– voltak olyanok, amiket jó eséllyel magukra költöttek ugyan, de a kiadás parlagfűirtássl is magyarázható, bár csak egy Kövér László-tetkós békemenetes hinné el
– és voltak olyanok, amiket simán a vicces költés kategóriájába tartoznak.
utóbbi kategóriába tartozik például az a 10 darab, bőrből készült diplomatatáska, amit a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal 92 500 forintért vásárolt. A királyok a fővárosi kormányhivatal földhivatalában trónolnak, ők 522 ezer forint összeértékben rendeltek elektromos cipőtisztító gépeket. Hármat, két antracitot és egy sportos ezüstmetált. Akadt, ahol téli szélvédőmosót számoltak el a télen nem növő parlagfű elleni védekezés címén, akadt, ahol takarítást és tetőjavítást.
Jó sok második kategóriába tartozó kiadást találtak. Ezek mindenféle irodaszerek, illetve laptopok, digitális fényképezőgépek és okostelefonok. Ezek akár valódi célkiadások is lehetnek.
A harmadik kategóriába tartoznak például a gigantikus – többszázezres-milliós – benzinszámlák, bármiféle részletezés nélkül, illetve a közüzemi rezsiszámlák, amiket ebből a forrásból fizettek.
A cikkből azt a következtetést vontam le, hogy az állam a valóságban tojik a parlagfűre. Amit persze a személyes tapasztataim is megerősítenek, hiszen horgászat közben egyre több helyen látok egész mezőket. De könnyezni-taknyozni is jobb, mint kifizetni egy hivatalnok cipőpucoló gépét és benzinszámláját.
(A fenti kép csak illusztráció.)