A Flóriánnál szorultam be mögé, lefulladt a lámpánál, aztán amikor újraindult, én fulladtam meg kis híján. Durvább volt, mint egy negyvenéves kétütemű Trabant, komolyan mondom.
Úgyhogy ezennel tudományosan megállapíthatjuk, hogy
– nemcsak a föld
– nemcsak az űr
– és nemcsak a Hold büdös.
Hanem egyik-másik öregedő és békésen rozsdásodó Opel Astra is. Mindazonáltal ezt a legtöbb szempontból felesleges posztot nemcsak azért írtam meg, hogy folytathassam a büdös sorozatot, hanem azért is, mert egy eszéki autókereskedésre utaló rendszámtáblakerete volt a járműnek, de magyar rendszáma. Azt nyilván tudtam, hogy Nyugat-Európából még mindig hozzák befele az olcsó használt autókat, az viszont meglepett, hogy ezek szerint van, aki Horvátországban vásárol magának ócskaságot. Különös. Vagy éppen ellenkezőleg.
[képünk illusztráció – fuldoklás közben nem lehet fényképezni, és különben is szar a telefonom]