Az ismeretlen Drakula című filmre alapból nem úgy megy az ember, hogy most jót fog látni, de valami látványos hentelésben azért nagyon bíztam – ha már ezzel próbálták eladni az egészet. Nem kellett volna.
Ma már mindenkinek a könyökén jön ki a sok vámpírfilm. Vannak régi vámpírok, új vámpírok, gonosz vámpírok, jó vámpírok, szerelmes vámpírok, csillogó vámpírok, vicces vámpírok, egzisztenciális válságtól szenvedő vámpírok – és folytathatnám a sort a végtelenségig. Vérszívótémában épp ezért nehéz újat mondani, és nem is számítottam semmi mélységre egy filmtől, aminek ilyen promó képei vannak, de még annál is felejthetőbb lett Az ismeretlen Drakula.
A történetről röviden annyit, hogy Drakula a jó fej herceg, akit a gonosz törökök fenyegetnek, és mivel Vlad annyira pacifista, hogy hadserege sincs, ezért az Erdélynek nevezett kis földi paradicsomát csak úgy tudja megvédeni, ha a sötétség erőit hívja segítségül. Mert az mindig jól sül el. Spoiler: nem.
Így Vladból elég hamar vámpír lesz, és egymaga elkezdi hazavágni a török sereget. Ez lehetne a film igazi erőssége, amivel népszerű lehetne a tinédzserfiúk között, de ahányszor csak belelendülhetnénk a látványos, de kicsit egysíkúra koreografált zúzásba, már véget is ért az akció. És jön az idő nagy részét felemésztő önmegtartóztatás, önsajnálat és nyavalygás – azért húztam karóba egyedül ezer törököt, hogy elrettentsem a többit, miért nem szeret senki?
Az ún. színészi játék kritikán aluli, de Luke Evans legalább esztétikus látvány szimpatikus Drakulaként, és korrektül csinálja, amikor a baljósan kell pásztázni a távolt. Amit nem értettem, hogy Charles Dance hogy került ebbe a filmbe, messze túlszárnyalna bárkit, ha szerepe szerint nem csak öt percig lenne látható.
A film másfél órás, ez egyrészt negatívum, mert pont ezért nem sikerült se a dráma, se az akció részét rendesen kidolgozni, másrészt pozitívum, mert a készítőkben úgysem lett volna meg erre a képesség, így legalább nem kell tovább szenvednünk a moziban.
Amúgy a pokolba vezető út is jószándékkal van kikövezve típusú tragédiában lett volna potenciál, kár, hogy annyira gagyi az egész, hogy ennek esélye sincs működni. A modern korban játszódó egyszerre pozitív és baljós befejezés, amely szépen zárójelbe teszi az addigi drámát, egyenesen szánalmas volt, könyörgöm, ne legyen második rész.