Főleg a dolog szimbolikája miatt költözünk három háznyira a Schmidt Mária-féle Terror Házától. Esélyes, hogy a leendő székházunk pincéjében ávós kínzókamrák voltak. Sőt lehet, hogy itt volt a rettegett savas kád is! Meg is néztük mindent, pincétől padlásig, itt vannak a képek.
Utoljára a MÁV használta irodaháznak azt az évtizede üresen álló háromemeletes Andrássy úti házat, ahová a Cink és a Gawker budapesti csapata jövőre szinte biztosan át fog költözni. Sajnos nem így ahogy most kinéz, hanem felújítás meg átaaktás után. A ház maga nem a miénk lesz, két emeletet foglalunk majd el benne, a fölszinten publikus étterem lesz meg esetleg boltok, a harmadikon meg fogalmam sincs, hogy micsoda.
A nagy házhoz tartozik egy mellette álló, egyemeletes kisebb épület is, ahová a tervek szerint művészeket költöztetnek hogy a kreativitásukkal megtermékenyítsenek minket. Nekem már előre pulzál a méhem!
A bejárás azzal kezdődött, hogy a csajom agyalágyultnak nézett. Az történt ugyanis, hogy az előző este pár háznyira innen, a Vörömarty utcai Brody Studiosban volt egy céges bulink, de én összekevertem, és tévedésból az Izabella utcába mentem először, így út közben szokás szerint vethettem egy rituális, búbánatos pillantást az Andrássy-Izabella sarkon a Lukács cukrászda üres helyére. Éppen ezt magyaráztam az Imolának, amikor odaértünk a helyszínre, ahol nem üres ablakok, hanem egy nyüzsgő francia cukrászda fogadott, dugig teli kiülős résszel. Épp azt mondtam, hogy "tényleg tök józan voltam akkor még", amikor észrevettük a kamerákat. Valami Disney-sorozatot forgattak, amerikai stábbal, de a második kamera mögött Réder Györggyel.
Ezután becsusszantunk a kapun és indulhatott a bejárás.
Az üres épület mostani állapota csodás lenyomata annak a jelenségnek, hogy a kommunista irodákban az élet folyamatos kávéfőzésből állhatott. Ugyanis gyakorlatilag minden egyes helyiség sarkában van egy vízcsap, mosdókagylóval, hogy ne kelljen messzebb zarándokolni a vízért. Íme a kedvenc mosdósarkaim:
Az udvarról nem hiányzik a kötelező márványkút:
Az sem kizárt, hogy ezt az udvart le fogják fedni, így ha még beépítenek keresztbe egy-két hidat, tök olyan lesz az egész, mint valami pornómilliárdos fennhéjázó luxusáruháza:
A pincében már a bejárás közben is végig andrássyúthatvanaztunk a hangulat miatt, de csak most, utólag tudtam meg, hogy véletlenül mennyire beletaláltunk. Az ingatlan ugyanis nemcsak igen közel van az egykori ÁVO-székházhoz, de tényleg az ávosoké volt egy ideig.
Ezt írja az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának weboldala:
Az épületet fogolyként megismerők közül Demény Pál még csak a szomszédos épületekre átterjeszkedő pincerendszerekről írt. A későbbi rabok közül Szász Béla már az egész épülettömb elfoglalására, valamint a környező mellékutcákból történő kitelepítésekre emlékezett 1963-ban. Ugyanő a bejáratokat őrző géppisztolyos őrök mellett az épület ablakaiban elhelyezett muskátlik látványát is felidézte. Mindszenty József egy évtizeddel később a környék kihaltságára, a gyakori rendőr- és rabforgalomra emlékezett, a szomszédos épületek bekebelezése mellett. (…) A politikai rendőrség központi épületeinek a gyarapodása a mostanában kutathatóvá váló forrásoknak köszönhetően tételesen is rekonstruálható. Az ÁVH 1950-es „címjegyzéke"14 valamint egyéb dokumentumok15 részben megerősítik a kortárs visszaemlékezéseket. Ezek alapján 1945 és 1950 között a VI. kerületben egy kisebb állambiztonsági negyed jött létre.16 A központi épülettömb környékén lévő bérházak (Andrássy, majd Sztálin út 60., 62., 64., 66., 68.; Vörösmarty u. 32., 32/A, 39., 41.; Csengery u. 39., 41., 47., 52., 54., 56., 58,; Vörösmarty u. 43., Aradi u. 29., 31.) mellett néhány külön álló irodaépületet is ide számíthatunk (Andrássy, majd Sztálin út 81., 93., 96. , Eötvös u. 7., Izabella u. 62–64., 66., 68., Podmaniczky u. 43., Csengery u. 72.)
A poszt élesítése előtt találta Eszpee ezt a linket, ahonnan az derül ki, hogy a mi pincénkben nem kérdőjellel voltak kínzókamrák, hanem itt lehetett a legdurvább:
Tehát nagyon érdekes helyszín volt az Andrássy út 66 is. Ott volt az ÁVH legkeményebb osztaga. Találtam foglyokat, akik elmondták, hogy a mínusz 2 emeleten raboskodtak. Aztán találtam egy dokumentfilm részletet, ahol Rajk László szeretõje Bakszant Olga és munkatársa maga mondja el, hogy õ is a mínusz 2-n volt, ami a pincéhez mínusz 2, és õ beszélt például – õ, nem én, tehát a filmben csak a tanúkra hagyatkoztam, arról beszélt, hogy õ tudta, hogy ott van a savas kád. És beszélt azzal az orvossal is, aki azért kérte leszerelését idegi alapon, mert ezt a savas kádat nem tudta feldolgozni.
– Mi volt ez a savas kád?
– A savas kád – így mondta pontosan Bakszant Olga a filmben: a szóhasználatát is tudom idézni: annyira megdöbbentett – „Volt ott a savas fürdőő …" – így mondta.
Hát megfürdették a sósavban a delikvenseket, aztán már jobban volt kedvük vallani – már akinek volt még energiája vagy ereje, ha túlélte. Egyébként a savas kád legendáját az is alátámasztja, hogy volt a Szűcs testvérek esete – mind a ketten hithû kommunisták voltak – egyiküket nyugatról csalták haza, ahol egyébként, mint magyar kém teljesített szolgálatot. Természetesen árulás volt a vád ellenük. És az egyik Szűcs testvérrõl a boncoló orvos annyit írt le, hogy a bõrfelület teljesen elpusztult. Mi ott a 66. pincében megtaláltunk egy saválló kádat. Ami már csak nyomaiban volt – nézegette is a mérnök, nem is én találtam meg, hanem a háznak a gondnoka: Ni, hát itt van egy saválló betonnal … egy nagy teknõ , és nincs funkciója….
A föld felett hála istennk már csak a kommunizmus későbbi szakaszának emlékeivel találkoztunk:
Fantasztikus, hogy egy üres térben elehelyezkedő három-négy vizuális elem milyen erővel képes felidézni egy kort:
Ez volt a kedvenc részem a Vörösmarty utcai fronton:
Cselédlépcső klasszik:
Így néz ki egy bejárás a magasból:
Az Andrássy úti bejárat őrzi még némileg az eredeti hangulatot:
Ennyire nem lehettek retkesek a MÁV-os irodisták:
Itt egy újabb ávós horrorpince-blokk:
Mosdókagylóból soha nem elég!
Konceptuális építőművészet:
Ez egy igazgatói sarokszoba:
Ha sikerül elijesztenünk a kisebbik épületben héderező művészeket, ez a kis udvar a nagy gesztenyfával kiváló munkakerülési helyszín lehet:
Találtam egy igazi barkácsolt kommunista főnökiroda-ajtót is:
Ez meg egy pince a végére:
(Az össze klassz és éles fotó NAK műve, a pár homályos és ferde meg az enyém.)