Tegnap Miskolcon betévedtem az este 11-kor kezdődő Te és az éjszaka című francia filmre, ami pont olyan, mint egy francia film ami egy filmfesztiválon este 11-kor kezdődik. Orgia, kábszi, csintalan transzvesztita szobalány, életunt fiatalok és Eric Cantona hatalmas pénisze. Na jó, az utóbbi annyira nem szokványos.
Tegnap Miskolcon betévedtem az este 11-kor kezdődő Te és az éjszaka című francia filmre, ami pont olyan, mint egy francia film ami egy filmfesztiválon este 11-kor kezdődik. Orgia, kábszi, csintalan transzvesztita szobalány, életunt fiatalok és Eric Cantona hatalmas pénisze. Na jó, az utóbbi annyira nem szokványos.
Két megélt fiatal és a travi szobalányuk szenved egy látszólag krómból és betonból épített ház belsejében. Orgiát szerveznek. Először megérkezik a Kurva, és most nem én vagyok szexista, hanem tényleg így hívják a karaktert. Aztán jön az ártatlan szemű Tini (Alain Delon fia, Alain-Fabien Delon), méretes péniszű Csődör (Eric Cantona), majd végül a Sztár. Viszont az orgia csak nem akar elkezdődni, hanem mindenki elmondja a saját életének nyomorúságos történetét, miközben az M83 áriázós elektropopja szól. Ez a Te és az éjszaka, ami úgy kezdődik, mint a nyolcvanas évek francia filmjeinek paródiája, hogy aztán a felénél rájöjj, hogy Yann Gonzalez nem viccel, nem kacsingat, hanem tényleg csinált valamit, amit véresen komolyan kell venni. Akkor is, ha éppen egy szemfedős bongyorhajú fiú hosszú, költői monológokat mond a szerelemről és a vágyről, utána meg Cantona belenyúl a gatyájába és előkapja a híresen nagy farkát. Ami latexből van, nem kell megijedni.
Cantona egyébként annyira nem jó színész, viszont jó jelenléte van és kifejezetten vicces olyan mondatokat hallani a szájából, hogy "a nagy farkam tönkretette a sorsomat". Abban viszont nem vagyok biztos, hogy ezt viccesnek is szánták. A miskolci közönség velem együtt végigkacagta a film első harminc percét, hogy aztán az utolsó háromnegyed órára már elfáradjon.
A Te és az éjszaka befogadását az sem segítni, hogy szándékosan művi az egész, látványosan stúdióban forgatták minden jelenetét, például azt is, amikor a tragikus sorsú szerelmesek a naplementét nézik. Ez például így néz ki:
Leginkább olyan, mint egy nyolcvanas évekbeli francia poplemez borítója. Amivel nincsen semmi baj, jó nézni, de képzeld el, hogy 90 percig nézed ugyanazt a lemezt, kihajtogatod a borítóját, tetszenek a képek, csak a zene, ami szól, az hamar lefáraszt.
Itt a film előzetese:
Képek: outnow.ch