Dominique Ansel francia cukrász őrülten divatos fánk–croissant-hibridét egy helyen lehet kapni New York-ban, öt dollár darabja, de a város lakói akár 30 dollárt is fizetnek azért, hogy előrébb jussanak a cukrászda előtt reggelente kígyózó sorban. Vettünk kettőt és megettük őket.
Dominique Ansel francia cukrász őrülten divatos fánk–croissant-hibridét egy helyen lehet kapni New York-ban, öt dollár darabja, de a város lakói akár 30 dollárt is fizetnek azért, hogy előrébb jussanak a cukrászda előtt reggelente kígyózó sorban. Vettünk kettőt és megettük őket.
Ansel péksüteménye croissant-tésztához hasonló leveles tésztából készül, ebből készít fánkszerű, középen lyukas hengereket, szőlőmagolajban kisüti őket, majd minden hónapban más gyümölcsös krémet tölt beléjük (júliusban szedreset), végül cukor kerül rájuk, a tetejükre cukormáz.
A cronut május 10. óta kapható, egy vásárló kettőt vehet, az előrendelési naptár szeptemberig tele, a hosszú reggeli sorok mostanra behaviorista esszéket inspirálnak. Mi a fene lehet ennyire jó benne? Az épp New York-i irodánkban dolgozó kollégáink tegnap reggel beálltak a sorba.
„A legdurvább a háztömböt megkerülő sorban egyébként az volt, amikor nyitás előtt húsz perccel két csöves körbejárt eladni az első helyét, darabját 30 dollárért, és seperc alatt elkelt” – írja Gazs, aki végigállta a sort és tíz dollárért megszerezte a két cronutot, itt szeretném javasolni magyar fordításként a kroafánkot. „Bréking: nem finom :(((((((” – folytatta. „Olyan íze van, mint a vásári lakókocsis »amerikai donutnak«. A lekvár benne fasza, csak nem érezni az ízét a cukortól.”
A tesztelési körülmények nem voltak ideálisak. A cukrászda honlapja azonnali fogyasztást javasol, sajnos a mi fánkjaink vásárlás után két és fél órát álltak. Van az a fánk, ami bírja ezt, de nem mindegyik, és nagyon úgy fest, hogy a kroafánk nem bírja, mert Jocónak sem ízlett: „Hát ez nem egy nagy szám. Igen, a vásári amerikai donut ugyanez. Lehet, hogy az a baja, hogy állt három órát. De szerintem ez újonnan sem lehetett nagy durranás.”
Etele analitikusabb, egyben optimistább is volt:
Az ötlet remek, az állaga, a struktúrája szuper, sikerült megoldani a fánkok nagy problémáját, a fojtós halálélményt, és nem mondanám, hogy ez egy fánk alakú croissant, mert tökre nem az, azért valami mást is tud, amit most nem tudok megmondani. De a fánkforma tökre számít. Szeretném kipróbálni töltelék nélkül, mert ezzel a túrós, gyümölcsös cuccal elég tömény volt. Meg a tetején is volt valami rózsaszín geci.
A töltelék nélküli változat teszteléséhez sajnos a cukrászda konyhájára kéne belógni. Csak töltöttet árulnak, abból is egyfélét.
Kollégáink remélhetőleg visszatérnek még a helyszínre, hogy újrakóstolják a teljesen frissen talán felháborítóan finom kis mütyüröket. Sikeres expedíció esetén frissítjük posztunkat. És most vegyél egy fánkot a metró-aluljáróban és edd meg.