Legalábbis remélem. Merthogy a tegnap hatalmasat futott Orosz Péter tévedett, nem Szily fog benneteket boldogítani ma, hanem én. Ebből az alkalomból először is fogadjátok szeretettel ezt a szép és szomorú karácsonyi dalt, amelynek az a címe, hogy A halott város, karácsony.
A DDT együttes egy nagyon híres együttes, vagyis Jurij Sevcsuk énekes-költő-frontember híres igazából, aki már sokkal több mint harminc éve csinálja ezt a projektet, és mindig is a szívén viselte a hazája és az emberiség sorsát. Részt vett egy legendás találkozón néhány éve VVP-vel – ott volt még sok más ilyen alkotó értelmiségi szintén –, ahol szóvá tett dolgokat karcosan, és az Elnök Úr visszakérdezett, hogy bocsánat, hogy is hívják magát? Azután Ororszország hetekig röhögött-szörnyülködött – ki-ki vérmérséklete szerint, hiszen Jurának nemigen alacsonyabb az ismertségi indexe. Talán még a tetszési sem, bár mostanában nem tudni az ilyet pontosan.
Mindegy, a lényeg, hogy a dalt az első csecsen háború ihletésének hatására írta Jura – aki sokszor megfordult Groznijban akkoriban, nem mint imperialista, hanem mint a béke híve –, a Született Szovjetunióban c. 1997-es lemezre rakták fel, és én kifejezetten szerettem. Vannak rettenetesen durva kézműves klipek is hozzá az interneten, de azok beillesztésétől most inkább eltekintenék, maradok ennél a picit giccses officialnél.
Mondom, tiszta költészet, ezért meg sem kísérlem lefordítani – arról szól, hogy reggelre leesett a hó –, itt és itt találtok úgy-ahogy angolosított szövegváltozatokat.
Ennyit az irodalomról, a búbánatról és a szamarakról, a továbbiakban vidámság jön.