Már írtam, hogy tudom: ezen a világbajnokságon sem lesznek minden nap csodameccsek, de attól, hogy eddig voltak, vérszemet kaptam. Azaz szeretném, ha a két lehetőségből az egyik legalább ma is bejönne. Egyébként az éjszakai olasz–angolra sem kellett panaszkodni.
Nagyon tetszett nekem ez a fiatal és szerethető angol válogatott, még akkor is, ha az olaszok a maguk szokásos módján behúzták a három pontot a végén. Az utolsó húsz percet leszámítva pörgős és feszültséggel teli meccset láttam – éppen feleannyira jót, mint az a feledhetetlen holland–spanyol –, illetve iparkodásból még az utoljára is jutott, csak akkor már nem nagyon hittem, hogy sikerülhet bepréselni a másodikat, maradt a 2-1. Sturridge mindenesetre már van annyira jó, mint Balotelli, éppcsak el is kéne hinnie magáról ezt.
A teljesen éjszakai Elefáncsontpart–Japánt beharangozni is elfelejtettem, megnézni pláne nem bírtam, ezeket a csapatokat később figyelem meg, egyébként 2-1 lett Afrika javára.
Ma ezek lesznek:
Svájc–Ecuador délután hatkor. Az eddigi Dél-Amerika–Európák közül az összeset az odaátiak nyerték, ideje lenne szakítani ezzel a hagyománnyal. Más kérdés, hogy nem nagyon emlékszem, hogy Svájc valaha is szépen és dinamikusan játszott volna, viszont ha négy éve még a spanyolverés is összejött nekik, akkor Ecuador nem jelenthet akadályt.
Franciaország–Honduras este kilenckor. Fogalmilag szinte kizárt, hogy két napon belül két közép-amerikai kiscsapat is hőskölteményt írjon, de sose lehessen tudni. A franciákat 1982-ben szerettem először (akkor nem jutottak döntőbe), aztán 1998-ban utoljára (akkor megnyerték a vb-t), most azonban egyáltalán nem szeretem őket, főként azért, ahogy kiverték szegény buta ukránjaimat a pótselejtezőn. De a bukásuknak aligha ma este fogok örülni. Hanem majd a torna egy későbbi szakaszában.
Argentína–Bosznia-Hercegovina éjfélkor. Az argentinok iránti ellenszenvemről annyit írtam már, hogy talán el is idegenítettem az okoskodásaimtól néhány olvasót, jobb, ha nem fokozom. Annyit azért megjegyzek, hogy az újonc bosnyákoknál kisebb kiscsapatot elképzelni is nehéz, következésképpen nem kérdés, milyen alapállásból fogom figyelni Dávid hősködését a vb-esélyes zsenikkel szemben.
Na és az milyen, hogy lement nyolc meccs, és még egy árva döntetlen sem volt?
Fotó: Pool/Getty