Végre! Ünnepelhet minden volt egyházi iskolás diák, mert a brit rendőrség megrontás miatt keresi az egyház kedvenc, sőt egyenesen ajnározott rock and roll-sztárját.
Én már akkor gyűlöltem, amikor Kövér László a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) Központi Bizottsága Társadalomtudományi Intézete ifjúságkutató csoportjának munkatársa volt.
A nyolcvanas években, amikor a budapesti piarista gimnázium diákja voltam, a szerzetesek, és általában a papok, elsőre meglepő módon, engedélyezték, sőt szinte bátorították a rokibulikat. Talán mert az összetett figurákat nem lehetett túl részegen kitáncolni? Vagy mert a nagy pörgés-ugrándozás közepette szó sem lehetett összetapadásról? Fogalmam sincs de az biztos hogy nemhogy nem nézték rossz szemmel a dolgot, ha magunknak szerveztünk ilyesmit húgokkal + apácaiskolás csajokkal, de a gimivel szomszédos Krisztus Király Kápolnának például saját rokibulijai is voltak. A király nálunk nem Elvis volt – bár egyszer úgy beindultam a Hound Dogra, hogy a terpeszállásban a testem alatt áthúzott, a sarkán szánkázó csajt azzal a lendülettel felkentem a pinceklub falára – hanem Little Richard. Arról már megoszlottak a vélemények, hogy utána Jerry Lee Lewis vagy Chuck Berry következik.
De egyben ha jól emlékszem mindannyian egyetértettünk: a leggyűlöletesebb féreg Cliff Richard volt. Egyrészt azért, mert a papoknak ő volt a kedvence, másrészt mert rettentően nyálas, képmutató fickónak tűnt, hatalmas, túl jól ápolt lófogakkal, aki ráadásul állandóan azzal kérkedett hogy mennyire vallásos. Ha annyira fontos Jézus, miért nem mentél papnak, gondoltam, és ha tudtam volna vagányul köpni, köptem is volna magamban, de sajnos nem tudtam. És volt benne valami végtelenül cukrosbácsis. Még az olyan pörgős számokban is képes volt gejl lenni, mint a Rip It Up:
A Congratulationst hallva ráztam volna, mint goás a csörgődobot:
és amikor valaki berakta a Mistletoe and Wine-t, hiába volt smackóesély, legszívesebben szétvertem volna a hi-fi tornyot:
És most, hogy a brit rendőrség dolgokat foglalt le a birtokán egy 16 éves fiú nyolcvanas években történt megrontási ügye miatt, ünneplek, hogy milyen jól megéreztem, hogy aki ilyen meztelencsiga, az bármire képes.