A legjobb vasárnapi ebéd a városban – Paris Budapest

Új ízekre vágysz, de be sem teszed a lábad egy belvárosi étterembe, mert azt hiszed, hogy a fizetésed felét fogod ott hagyni, és még éhes is maradsz? Tévedsz, és most elmagyarázzuk, miért. A Paris Budapestben jártunk.

Illustration for article titled A legjobb vasárnapi ebéd a városban – Paris Budapest

Új ízekre vágysz, de be sem teszed a lábad egy belvárosi étterembe, mert azt hiszed, hogy a fizetésed felét fogod ott hagyni, és még éhes is maradsz? Tévedsz, és most elmagyarázzuk, miért. A Paris Budapestben jártunk.

Advertisement

A város közepén, a Széchenyi István tér sarkán álló Sofitel Hotel legalsó szintjének jó részét elfoglaló étterem nem csupán egy a környéken találhatók közül, hanem több azoknál: a nemrég indult Sunday Brunch keretében minden vasárnap 11 és 15 óra közt 7500, illetve 8000 forint leszurkolása mellett tömhetjük tele magunkat a több mint ötven hozzávaló tetszőleges kombinálásával készített büféebéden. Az ár attól függ, hogy szeretnénk-e megkóstolni a ház borát és a muskotályos pezsgőt, vagy megelégszünk az alkoholmentes italokkal.

A minőség garanciája a francia séf, Jeremy Cayron, aki tizenhárom, igen magasan jegyzett étteremben – a három Michelin-csillagos monacói Hotel de Paris, Alain Ducasse szintén háromcsillagos Le Louis XV-je, az egycsillagos Le P'tit Polyte, vagy épp Paco Pérez egy-két csillagos spanyol helyei – töltött év után tavaly kezdte meg munkáját Budapesten, és hát a helyszín ellen sem lehet különösebb kifogásunk.

Advertisement

A bruttó harminckét fokból az étterembe érkezve a pincérek máris páncélos hadosztályként támadják az embert egy pohár pezsgővel, ami fél egykor nem tűnik épp a legjobb ötletnek, de élni ugyebár tudni kell, az ivást pedig sosem lehet elég korán elkezdeni, úgyhogy az első pillanatban fejest ugrunk a jóba. (A pezsgő igen kellemes és kerek volt, otthonra is örömmel vennék belőle, feltéve, ha nem felejtettem volna el megkérdezni vagy legalább lelesni a nevét.)

A főétel rendelése egy, az asztalra helyezett bevásárlólistával történik, amelyen bejelölhetjük az alapanyagokat, amiből a konyhán elkészül a nap fénypontja:

Illustration for article titled A legjobb vasárnapi ebéd a városban – Paris Budapest

Advertisement

Erre a rendelésre csak pár percet kell várnunk, de addig is válogathatunk a tucatnyi előétel közül. Egy francia séffel operáló étteremben csinos blamázs lenne, ha nem találnánk néhány tisztességes sajtot a pulton, de szerencsére ilyen hibába nem futottunk bele, sőt a húsoknál több kellemes meglepetés is ért: az érett sonka, a marinált lazac, valamint az általunk kiválasztott fűszerekkel, a szemünk előtt egy percen belül elkészülő lazac- vagy (a más előételekkel ellentétben egyébként méretes) tatár bifsztek mind-mind rendben voltak, de a pékáru miatt sem kell szégyenkezniük.

Illustration for article titled A legjobb vasárnapi ebéd a városban – Paris Budapest

Advertisement

Na jó, a bifszteket készítő lány nem volt a helyzet magaslatán, de ebben az is közrejátszhatott, hogy kétségbeesett arccal próbáltam segítséget kérni tőle a hozzávalók kiválogatásában. A kapribogyót, a hagymát és a majonézt sikerült közös erővel felismernünk, végül előbbi kettőből kértem is.

Illustration for article titled A legjobb vasárnapi ebéd a városban – Paris Budapest

Advertisement

A bifsztek kellően rossz választás volt, főleg, hogy a kelleténél talán egy fokkal csípősebbre sikerült, így a főétellel majdnem egy időben érkező, Ries-link nevet viselő ház borát (54% rizling, 33% Zengő, 13% Zöld veltelini) először nem is tudtam kellőképp értékelni. Szerencsére ezen a fázison sikerült átesni, elég nagy butaság is lett volna figyelmen kívül hagyni. A 2013-as Borászok Borásza, Szentesi József segítségével, annak nadapi dűlőin található szőlőből készített bor születésénél a Sofitel munkatársai – elmondásuk szerint legalábbis – minden fontosabb fázisnál jelen voltak, a végeredmény pedig tényleg tükrözni látszik a belefektetett energiát. Az egyensúly még nem az igazi, ez egy kis idő elteltével persze helyreállhat, de végső soron mindegy is, hiszen egy szimpla vasárnapi ebédhez (és főleg a ház boraként) jobbat nem is kívánhat az ember.

A konyha iszonyú gyorsan dolgozott (igaz, alig nyolc-tíz ember lézengett benn), szóval éppen sikerült az asztalhoz vergődni a már említett előételekkel, mire megérkezett az általam első körben rendelt lepényhal, dorade (= aranydurbincs), vajas gomba és sült paradicsom. Annyira meglepődtem a gyorsaságon, hogy nem sikerült egyetlen értékelhető fotót sem készítenem, így bemondásra kell elhinnetek: a lepényhal apró jellegtelenségével szemben mind a dorade, mind a két, köretként rendelt zöldség rendben volt, noha kicsivel több fűszert a nagymamám főztjén felnőtt gyomrom bőven elbírt volna.

Advertisement

Illustration for article titled A legjobb vasárnapi ebéd a városban – Paris Budapest

A pincérek és az étteremvezető egyébként igen kommunikatívak voltak, örömmel segítettek akár a választásban is, bár az, hogy ezen Budapesten meg kell lepődnöm, sőt, pozitívumként kell említenem, valahol elég elszomorító.

Advertisement

Némi vacillálás után egy második körrel is megpróbáltam felvenni a harcot, makrélát rendeltem sült paradicsommal és ratatouille-jal. A francia ételeket ilyenkor tényleg vétek kihagyni, sőt, érdekes lehet látni, hogy Cayron hogyan próbálja tálalni a klasszikusokat. Az első tálban látható halakhoz hasonlóan a makrélából is egy közepes darab filére számítottam, a séf viszont öt perccel a rendelés után egy szép, szimbolikus jobbegyenessel megindított a totális ebéd utáni kóma felé:

Illustration for article titled A legjobb vasárnapi ebéd a városban – Paris Budapest

Advertisement

Egyáltalán nem szeretnék minden elém kerülő ételt az egekig dícsérni, de újra meggyőződtem arról, hogy ebben az ebédben majdnem lehetetlen hibát találni, sőt, talán el kellene fogadni, hogy a Belváros közepén is lehet elérhető áron ilyen színvonalon étkezni. Nézzük csak például a magyar all-you-can-eat zászlóshajóit, a hatvanas nyugdíjasok szíve csücskét, a Trófea éttermeket, amelyek hétvégén hatezer forintért ajánlanak jóval egyszerűbb, a magyar szívhez közelebb álló ételeket korlátlan italfogyasztás kíséretében.

A desszertekre alig maradt energiánk, de természetesen a terepszemle után nem tudtam ellenállni.

Advertisement

Illustration for article titled A legjobb vasárnapi ebéd a városban – Paris Budapest

Végül egy málna mousse, egy pisztáciás hab és egy eperágyon pihenő fehércsokoládés hab ugrott át gyanútlanul a tányéromra, amelyeknek az asztal alá csúszás előtt néhány pillanattal sikerült egy másik dimenzióba transzportálniuk engem. Erről már inkább nem is mondok semmit, elfogytak a szavak.

Advertisement

Illustration for article titled A legjobb vasárnapi ebéd a városban – Paris Budapest

Illustration for article titled A legjobb vasárnapi ebéd a városban – Paris Budapest

Advertisement

Az éttermet gyerekekkel is ajánlott meglátogatni, őket egy elég kulturált, Kis Herceg-tematikájú gyereksarok várja, animátorral és elég cuki menüvel, amiről csak hazérkezve értesültem, pedig mennyivel nagyobb buli lehet már azon ikszelgetni a rajzok mellett!

Illustration for article titled A legjobb vasárnapi ebéd a városban – Paris Budapest

Advertisement

________________

Verdikt:

Étteremkritika rovatunkban Albertnek, Lacinak és Klág Dávidnak (<3 DÁVID!!) korábban többek közt hőre lágyuló műanyaggal, valamint nyálkával kent jógaszőnyeggel kellett irtózatos csatát vívniuk, a Gundelben viszont komoly meglepetésben volt részük. Viszonylag újonnan nyitott étteremben azonban nem jártak, így nem jogos azokhoz hasonlítani az élményt, de a képzeletbeli "tízezer forintból azért elvárom, hogy egyek már egy finomat" kategóriában a Paris Budapest mindenképp a csúcson van, geostacionárius pályán áll felette, Jeremy Cayron pedig boldog vigyorral integet kifelé az ablakon.

Advertisement

Illustration for article titled A legjobb vasárnapi ebéd a városban – Paris Budapest

________________

A képek egy része saját, a többit az étterem Pinterest boardjáról, illetve Facebook-oldaláról szereztem.

Vélemény, hozzászólás?