A kecskeméti városháza dísztermében bukkant elő felújításkor, a falon tartózkodott, más festékrétegek alatt. 1944-ben készült, a főszereplőt gyalogosan ábrázolja, kedvencem a kalapemelő bajszos férfi. Egyébként az egyik nagbátyámnak is volt egy Horthyja, komolyan.
A kecskeméti városháza dísztermében bukkant elő felújításkor, a falon tartózkodott, más festékrétegek alatt. 1944-ben készült, a főszereplőt gyalogosan ábrázolja, kedvencem a kalapemelő bajszos férfi. Egyébként az egyik nagbátyámnak is volt egy Horthyja, komolyan.
Azon a meglehetősen naiv olajfestményen fehér lovon ábrázolta a művész a kormányzót, és persze nem a tisztaszobában, az ágy felett, díszkeretben tárolta őt a nagybátyám, hanem a fásszínben. Mondjuk ebben is volt valami furaság, ha belegondoltok, hogy mindez a kommunista Szovjetunióban történt, és talán éveket is kaphatott volna érte.
Az van még, hogy a kecskeméti Horthy sem szabadult ki a napvilágra teljesen, hiszen a közgyűlések és a szertartások idejére függöny mögött kénytelen tartózkodni.
Szily szerint egyébként a Horthy-korszak egyetlen menő vonása, hogy a kormányzó roppant szép férfi volt. Én pont ezen a kérdésen még nem gondolkodtam eddig.
Fotó: Ujvári Sándor/MTI