A Konc leesettahó-posztja.
Miért is írná meg bárki, hogy kinézett az ablakon? Van ám ellenérv dögivel. Példának okán ki nem látott már panelprogram-kompatibilis nyílászárót? Az ablak említése ennélfogva önmagában is nyomasztóan unalmas. Odakint meg az úgynevezett külvilág van: az utca, a játszótér, a plasztikázottkacsaszáj-egyediségű tízemeletesek, no és a művészi szépségűnek nem nevezhető hőközpont, vagy mi a jó ég az. Ha már művészeti szépség, arról inkább Andy posztjából tájékozódjatok, ha kedvetek tartja.
A jó égre visszatérve – legyen valójában is jó, vagy csak szólásosan-közmondásosan –, ő már inkább főszereplő, mert arra lettem figyelmes, hogy hideg hatású, fehér csapadék távozik belőle, s fedi el kegyesen a felszín apró-cseprő hibáit. Anélkül, hogy valamilyen onlájn közléssel felhívta volna rá valaki a figyelmem. Egyszerűen csak oldalvást sandítottam, amikor egy pillanatra kizökkentem elmélyült munkálkodásomból. Végre megint nem az általam használt közösségi hálózaton vagy egy instant üzenetből értesültem arról, hogy késve vagy sem (kemény dolog ez a klímaváltozás), de leesett az első hó!
Ámde mi van akkor, ha ez nem is jó hír?
Alaposabb megfontolások után, minden elképzelhető opciót számba véve arra jutottam, hogy vagy én öregszem, vagy öregecskedő Facebookomat kellene lecserélnem, vagy persze mindkét állítás stimmelhet, de valami nincs rendjén. 🙁
Hófödte, szépséges tájakat, járható utakat, minél kevesebb söprést és lapátolást kívánva maradok tisztelettel, innen a hó mellől!
