Tudjátok, ez még mindig az a sztori, amikor a magyar miniszterelnök azt mondta a kazah tudósítások szerint, hogy keletre kell utaznia neki ahhoz, hogy igazán otthon érezze magát.
Tényleg adta magát, hogy ebbe a kijelentésbe belekössünk. Meg is tette ezt az április 1-je óta elmúlt tíz napban mindenki, akinek kedve volt hozzá. Elvégre nem lenne hülyeség, ha a magyar miniszterelnök Európában érezné otthon magát – Brüsszelben is –, ha már sikerült a rendszerváltás óta úgy-ahogy átrángatni ezt a kis országot a nyugati partra. Nem pedig távoli közép-ázsiai diktatúrákban érezné jól magát a magyar miniszterelnök ehelyett.
Na de tényleg biztos, hogy erről a témáról Kovács Lászlónak is írnia kell? Ilyeneket?
Nem nehéz kitalálni, hogy a magyar kormányfő miért érzi magát otthonosabban Kazahsztánban, mint az Európai Unióban. Azzal a megnyugtató érzéssel utazhat oda, hogy vendéglátói nem fogják számon kérni rajta a demokratikus jogállami normák magyarországi érvényesülését. Számára nyilván az is rokonszenves, hogy az eddigi választásokon Nazarbajev elnök mindig 95 százalék körüli eredménnyel győzött, és immár törvénybe foglalt joga, hogy mindig újra indulhat az államfői tisztségért, sőt utódját is ő jelölheti. De joggal merül fel a kérdés: mi közük van ehhez Magyarország lakosainak?
Vagy bármilyeneket? Jó, hát végül is bárki írhat bármiről – a világ összes diktatúrájáról is – tényleg bármit. Csak én akkor most első felindulásból kikopizom az internetből ezt:
Rendszerváltás előtti pályafutása
1957 és 1959 között a Medicolor Gyárban, majd 1962 és 1966 között a Kőbányai Gyógyszerárugyárban vegyésztechnikusként dolgozott. 1963-ban lépett be az MSZMP-be. 1966-ban átkerült a KISZ Központi Bizottságának nemzetközi osztályához, amelynek 1971 és 1975 között vezetője volt. Eközben 1969 és 1971 között Prágában az NDSZ magyarországi képviselője volt. 1975-től 1976-ig az MSZMP Központi Bizottsága külügyi osztályának konzultánsa, 1976 és 1983 között annak alosztályvezetője, 1986-ig osztályvezetője volt. 1986-ban a Lázár-kormány külügyminiszter-helyettese lett, mely tisztségét a Grósz-kormányban is megtartotta. A Németh-kormány alatt az újonnan kialakított külügyminisztériumi államtitkári pozíciót viselte. Rövid ideig az MSZMP Központi Bizottságának tagja volt.
Oké, ami volt, elmúlt, nem az számít, öcsém, hogy honnan jössz, hanem az, hogy hová mész, 1990 óta rengeteg idő eltelt, sok-sok szereplő szerepe változott meg és cserélődött fel, Kovács Lászlónak azóta igazán szerteágazó demokratikus pályafutása is volt stb. De azért a mértékletesség és az önkontroll is erény ám, nemcsak a demokrataság!