Lófasz lesz itt, nem Manhattan

A kétezres évek nagy ívű városfejlesztési tervei közül az egyik kedvencem a Csepel-sziget közvetlen szomszédságába, ráckevei Holt-Duna mellé, a Kvassay zsilip mögötti 32,5 hektáros területre 2005-ben megálmodott komplett városrész terve, az egykor szebb napokat látott Nagyvásártelep védett irodaháza és a hozzá

Illustration for article titled Lófasz lesz itt, nem Manhattan

A kétezres évek nagy ívű városfejlesztési tervei közül az egyik kedvencem a Csepel-sziget közvetlen szomszédságába, ráckevei Holt-Duna mellé, a Kvassay zsilip mögötti 32,5 hektáros területre 2005-ben megálmodott komplett városrész terve, az egykor szebb napokat látott Nagyvásártelep védett irodaháza és a hozzá kapcsolódó csarnok értő megóvásával és hasznosításával.

Advertisement

Illustration for article titled Lófasz lesz itt, nem Manhattan

A századelő zöldség-gyümölcs nagykereskedőinek igényei alapján épült Nagyvásártelepet a második világháború után államosították. A Zöldérttől a 80-as években került a Skálához, majd a rendszerváltás után a Plushoz. A Gropius Zrt. 2003-ban vette meg, hogy az ide megálmodott Duna City-t felépítse. A kicsit sem visszafogott elképzelések szerint itt épülnének Budapest első felhőkarcolói, ahogy a potenciális nyugati befektetőknek szóló 2009-es promóvideóban olvasható: "a leading waterfront developement in Europe". Azt hiszem nem lesz durva spoilerezés, ha most elárulom miről tanúskodnak az alábbi friss fotók: az elmúlt nyolc-tíz évben gyakorlatilag semmilyen irányba sem történtek szemmel látható fejlemények.

Advertisement

A vörösesbarna klinkertéglával burkolt, és emiatt közkeletűen „Piros”-nak hívott, vasbetonvázas, 6+1 szintes (pince, földszint, négy emelet és tetőterasz) irodaépület modern, bauhaus, art deco jegyeit viselő homlokzatát négy teljes alakos klinker szobor díszíti. A földműves, a halász, a kertész és a kofa két és fél méter magas szobrait Ohmann Béla készítette – jelenleg fekete nejlontakaró alatt várják sorsuk jobbra fordulását. 

Illustration for article titled Lófasz lesz itt, nem Manhattan

Advertisement

A Budapest IX. kerület, Hídépítő utca és Helyi kikötő út között található jellegzetes, huszadik század eleji épületegyüttest 2004-ben nyilvánították műemlékké. Azóta rohad.

Illustration for article titled Lófasz lesz itt, nem Manhattan

Advertisement

A modern stílusú, 1930-32-ben Münnich Aladár tervei szerint emelt csarnoképület lenyűgöző, 247 méter hosszú, egyetlen hatalmas terme a harmincas években Magyarország legnagyobb fedett tere volt.

Illustration for article titled Lófasz lesz itt, nem Manhattan

Advertisement

A Zeiss-Dywidag rendszerű vasbeton héjtetőrendszer alatt egykor hat-nyolc méteres magasságig volt zsúfolva a tér ládákkal, konténerekkel, bennük szezonális mezőgazdasági, kertészeti terményekkel, élelmiszerekkel. Ma esővíz és szemét gyűlik benne, zegzugaiban hajléktalanok, csövesek húzzák meg magukat.

Illustration for article titled Lófasz lesz itt, nem Manhattan

Advertisement

A műemlékvédelmi rendelet szerint védelem alatt áll a Nagyvásártelep irodaépülete (a Piros), annak zászlótartó építményei (a szobrokkal), a hozzá kapcsolódó csarnoképület, az ahhoz tartozó rámpa, valamint a kikötő bejárati pillérei. El sem tudom képzelni, hogy miképp nézne ki, ha nem állna védettség alatt.

Illustration for article titled Lófasz lesz itt, nem Manhattan

Advertisement

A jelenleg belül szétvert, összegraffitizett irodaházban egykor vendéglő, posta, bank, vasúti és vámkirendeltség is működött. Az első emeleten a csarnokfelügyelőség, a másodikon és harmadikon a nagykereskedők és bizományosok irodái, a negyediken bérelhető hotelszobák voltak. Az épület ajtajait, ablakait évekkel ezelőtt kitermelték, így az időjárás akadálytalanul kifejtheti romboló hatását.

Illustration for article titled Lófasz lesz itt, nem Manhattan

Advertisement

A Duna City eredeti terveiben az irodaházra ráépítéssel további emeleteket képzeltek el, a nagycsarnokban pedig loftlakásokat, üzleteket, kávézókat terveztek kialakítani.

Illustration for article titled Lófasz lesz itt, nem Manhattan

Advertisement

Míg a Nagyvásártelep csarnoka volt állítólag Európában az első, amit a Zeiss-Dywidag által 1920-ban szabadalmaztatott tetőrendszer alapján építettek, addig az irodaépület volt első, amiben páternoszter személyfelvonó működött. Most így néz ki a felvonó és az azt körülölelő lépcsőház:

Illustration for article titled Lófasz lesz itt, nem Manhattan

Advertisement

A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal már 2009-ben is úgy nyilatkozott, hogy a védett műemlék állapota nem alakul a legideálisabban. Azóta persze a műemlékvédelem állapota sem nevezhető ideálisnak.

A IX. kerület 2007 októberében terjesztette fel a fővároshoz a területfejlesztései terveket, de a városvezetés nem kapkodta el azok jóváhagyását. Az építő Duna City Kft. ezért csupán különféle infrastruktúra-fejlesztéseket tudott végrehajtani a területen, érdemi építkezés azóta sem kezdődhetett. A háttérben valószínűleg az állt és áll jelenleg is, hogy a főváros szeretne minél többet profitálni a becslések szerint több mint 300 milliárd forint értékű, az eredeti tervek szerint 2016-ra elkészülő monstre beruházásból. Ez annak idején félhivatalosan annyit jelentett, hogy szeretnék, ha a Gropius nagyobb arányban járulna hozzá a terület fejlesztéséhez, a kikötő, az úthálózat kialakításához, egy új Duna-híd megépítéséhez. A magyar valóság ezzel szemben az hogy.

Advertisement

Fotók: Nagy Attila/cink.hu

Vélemény, hozzászólás?