Bár ezt a nagy bejelentéskor vásárlásnak lehetett érteni, és szerintem így is rögzült a nagyközönségben, a 15 millió euróért lényegében bérbe vettük a hat ezüsttágyat meg a rézüstöt. De az biztos, hogy nem kerültek magyar tulajdonba. Most őszintén: neked lejött, hogy a 15 millió nem vételár volt?
Nézőpont kérdése, hogy ügyes dezinformáció vagy tüchtig fogalmazás volt-e, hogy Orbán miniszterelnök szerdán, a Seuso-kincsek szezációs visszaszerzését bejelentő tájékoztatóján végig arról beszélt, hogy a tulajdonjogról Magyarország sosem mondott le, a 7 tárgyat pedig végül 15 millió euróért sikerült visszaszereznünk.
A sokszor emlegetett "visszaszerzési költségről" én is, és bárki, akivel beszéltem az ügyről, természetesnek gondolta, hogy ez a kincsek vétalárát jelentette. Ám az akció kulcsfigurája, az Orbán mellett végig ott álló Baán László Szépművészeti-főigazgató hvg.hu-nak adott mai interjújából világosan kiderül, hogy megvenni a világon semmit nem vett meg a magyar állam, csak "birtokába került" a legendás kincsegyüttes felének.
Ha jól értem, ez a 15 millió euró egyfajta bérleti díj. De egyelőre semmit sem tudni arról, hogy ez megszabott időre szól-e, ha igen, mennyire, illetve hogy a továbbra is tulajdonos testvérpár visszaveheti-e az edényeket valamilyen indokkal. Az ügyben a kérdéseimet eljuttattam Baán Lászlóhoz, aki szinte kivételnek számít a fideszes holdudvaron belül azzal, hogy korrektül viszonyul a sajtóhoz, így egészen jó az esély, hogy még most délután be tudjak számolni a részletekről.
Addig is itt a hvg.hu cikke.
Irtó kiváncsi vagyok arra, hogyan és mennyire terjednek el a sajtóhírek finomabb részletei, ezért kérlek, válaszolj erre: