Még mindig frusztráltak vagytok a választások miatt? Van egy tippem!

Tizenkét nap múlva kezdődik a divízió 1/A-s jégkorong-világbajnokság Gojangban. Azt nem mondom, hogy menjetek oda feltöltődni, messze van. Viszont ezen a hétvégén a Papp Arénában tolunk két edzőmeccset, és nagyon jó lesz. Szuper hangulat, pozitív energiák, az élet szép!

Illustration for article titled Még mindig frusztráltak vagytok a választások miatt? Van egy tippem!

Tizenkét nap múlva kezdődik a divízió 1/A-s jégkorong-világbajnokság Gojangban. Azt nem mondom, hogy menjetek oda feltöltődni, messze van. Viszont ezen a hétvégén a Papp Arénában tolunk két edzőmeccset, és nagyon jó lesz. Szuper hangulat, pozitív energiák, az élet szép!

Advertisement

Volt múlt pénteken Szilynek az a választásra buzdító szövege, amiben szőrmentén megemlítette, hogy nem egy közösségi ember ő maga. Na ez elgondolkodtatott, és persze arra jutottam, hogy én magam sem vagyok az, kb. egy hely van, ahol mégis. Ez a hely mindig az, ahol a magyar jégkorong-válogatott játszik.

Tavaly tavasszal írtam is erről egy szép újságcikket.

Abban sok minden benne van, nem ismétlem meg még egyszer tartalmilag. A lényeg, hogy tegnap összegyűlt a bő keret, és elkezdődött a vb-felkészülés, ami tehát a hétvégén két meccsbe torkollik. Szombaton négytől az osztrákokkal játszunk, vasárnap hattól a szlovénokkal.

Advertisement

Ők egyébként mindketten kemény ellenfeleink lesznek Dél-Koreában is. Úgy általában erősebbek nálunk, a kettőből egyet el kéne kapnunk, ha fel akarnánk jutni. Plusz még a koreaiakat, a japánokat és az ukránokat. Nem lesz könnyű, viszont nehéz lesz. Utoljára pont a Távol-Keleten, Szapporóban jött össze a csodabravúr, és előtte sem ezer évig. Úgyhogy ez nem is elvárás.

A magyar jégkorongban pont az a jó, hogy ilyen nyomasztó típusú elvárások nincsenek. Nem kell, hogy legyenek, az egésznek más a levegője. Ezek az emberek úgy mennek ki a jégre, hogy a lelküket is kiteszik, és nincs más, mint szurkolni nekik, és elismerni, hogy amit csinálnak, csináltak, az nem volt kevesebb a maximumnál.

Advertisement

Szó nincs róla, hogy mindegy lenne, mi lesz az eredmény, akár majd most is, ezeken az edzőmeccseken. Azt akarom csak megfogalmazni kicsit körülményesen, hogy a győzelem, ha jön, az a bónusz. A közösségi érzés, a pozitív energiák, azt kell mondjam, megvannak anélkül is. De az biztos, hogy életem egyik legnagyobb pillanata volt, amikor múlt áprilisban megvertük a kazahokat. A fenti fényképen éppen mi örülünk, ők meg búslakodnak.

Ja, és még egy: ne higgyétek el a hülyéknek, hogy nem látszik a korong. Kurvára látszik!

Vélemény, hozzászólás?