De ma vajon mi lesz? Egyelőre az van, hogy a 100 rubeles euró- és a 80 rubeles dollárcsúcsok után így délelőtt az előbbivel 86, az utóbbival pedig 69 rubel körül kereskedtek. A probléma most éppen az, hogy az emberek kemény valutára ácsingóznak, de nincs belőle elegendő.
De ma vajon mi lesz? Egyelőre az van, hogy a 100 rubeles euró- és a 80 rubeles dollárcsúcsok után így délelőtt az előbbivel 86, az utóbbival pedig 69 rubel körül kereskedtek. A probléma most éppen az, hogy az emberek kemény valutára ácsingóznak, de nincs belőle elegendő.
Sem a bankokban, sem a pénzváltóknál, sem az ATM-ekben. És ha van is, mocsok drága.
A nagypolitika egyébként úgy rángatja a putyini fizetőeszközt, ahogy jólesik neki. Amikor este John Kerry amerikai külügyminszter lényegében arról beszélt, hogy senkinek sem lehet célja az orosz gazdaság összeomlása, nemcsak a rubel kezdett erősödni, hanem az olaj is visszadrágult 60 dollár fölé. Aztán amikor nem sokkal később arról volt szó, hogy Barack Obama a hétvégéig aláírja az újabb oroszellenes szankciókat, megint megbillent a pénz.
Meglátjuk, mit mondanak majd ők, ha Washngtonban is beköszönt a reggel.
Meg ami még nagyon fontos: ha minden igaz, holnap hagyományos évzáró sajtótájékoztatója lesz Vlagyimir Putyinnak. Úgy sejtem, annak is lesz némi súlya és tétje.
Nyilatkozgattak egyébként különböző – többek közt nyugati érdekeltségű – nagycégek szakértői is, és azt mondták, számításaik szerint 60 dolláros olajár mellett a reális kurzusnak 50 rubel körül kellene lennie, figyelembe véve az orosz gazdaság állapotát és teljesítőképességét. Lehet, hogy ez így is van – csak hát ha pánik van, semmi sincs úgy, ahogy van.
Ezt pedig Arkagyij Babcsenko – aki egy nagyon jó író és kiváló háborús fotós is – írta a dolgok állásáról, Gasparus meg lefordította nektek.
[AP Photo]