Egyszerre került bemutatásra Magyarország Tortája, Magyarország Cukormentes Tortája, a Honvédség Tortája és a Szent István-napi kenyér. Annyit elárulok, hogy 2015 a sárgabarack éve!
Egyszerre került bemutatásra Magyarország Tortája, Magyarország Cukormentes Tortája, a Honvédség Tortája és a Szent István-napi kenyér. Annyit elárulok, hogy 2015 a sárgabarack éve!
Mivel a szervezők dicséretes takarékossággal egy sajtótájékoztatón tudták le az augusztus 20-ai ünnepségek és a tűzijáték terveinek ismertetését, illetve a torták/kenyerek bemutatását, minden résztvevő kénytelen volt végighallgatni négy beszédet az Országház Vadásztermében, miközben több-kevesebb sikerrel próbáltak úgy tenni, mintha nem tortát enni jöttek volna.
Pedig megtudhatták, mikor mond ünnepi beszédet Áder János és Hende Csaba (reggel fél kilenckor!), hánykor kezdődik a tűzijáték (este kilenckor!), és mik lesznek a kilövési pontok (visszatér a Gellérthegy!). Sőt, még egy számítógépes szimulációt is láthattunk a tűzijátékról – talán nem lövöm le a poént, ha elárulom: lesz görögtűz is.
Nem bírtam nem figyelni továbbá arra, hogy milyen kreatívan használták a szónokok a “kerül” igét: egymás után hallhattuk a “kerül kiválasztásra”, a “megrendezésre kerül”, a “kerül kialakításra”, a “kiszállításra kerül” és persze a “felvágásra kerül” fordulatokat. De mielőtt én is kedvet kaphattam volna hozzá, hogy úgy beszéljek, mint egy megyei tanácselnök 1987-ben, szerencsére betolták a tortákat.
Az ország tortája kezdeményezésre vagy nem voltam elég érzékeny korábban, vagy csak az utóbbi pár évben kapott nagyobb sajtóvisszhangot, mindenesetre biztos voltam benne valamiért, hogy a Miniszterelnök Úr agyából pattant ki.
Erre meg nem kiderül, hogy a szemét Gyurcsányéból?
2007 óta rendezik meg ugyanis, és ehhez három éve csatlakozott a cukormentes verzió, tavaly pedig a Honvédség is benevezett a tortabuliba.
Mielőtt azonban a torták a látókörömbe kerülhettek volna, úgy döntöttem, a Szent István-napi kenyérrel kezdek, ugyanis a nagy sietségben szokás szerint kimaradt otthon a reggeli, és jobbnak láttam nem cukorcunamival megterhelni a gyomromat máris. A Pedró Pékség tönkölyös kenyere ideális választásnak bizonyult: sokkal jobb az életem első kb. három évtizedét végigkísérő főtt-felfújt kenyereknél. Mondjuk mostanában már ritkán eszem kenyeret (semmi elv nincs mögötte, csak így alakult), de a tönkölyös kenyérrel máskor is kivételt tennék.
Idén az ország tortája a pannonhalmi sárgabarack pálinkás karamell torta lett, Szó Gellért salgótarjáni cukrász alkotása (az alábbi képen). Erről azt kell tudni, hogy sárgabarack, mandula, csokoládé és karamell keveredik benne – én a pálinkát annyira nem is éreztem, viszont a roppanós csokoládéval együtt tökéletes az egész. Meg úgy egyáltalán, semmi köze nincs a cukrászatokban még az utóbbi években is túltengő túl édes, túl krémes vonalhoz.
Ugyanezt el lehet mondani 2015 cukormentes tortájáról, a barackos buboréktortáról is (a legfelső képen). Mielőtt a cukor, fehér liszt és mesterséges adalékanyag felhasználása nélkül készült tortát megkóstoltam volna, valamiért ilyen vegán nyers tortaszerűségre asszociáltam (azzal sincs baj egyébként), pedig ez a torta (Vaslóczki Orsolya alkotása, aki az első női győztes) ízre nem különbözik lényegesen a cukros tortáktól, sőt. A diókrém benne pedig a legjobb dolog, amit ma ettem.
Mire a Honvédség tortájához, a Tessedik mézes körtetortához értem, már lehetett volna több eszem, de nem volt, úgyhogy annak is nekikezdtem. Teljesen rendben volt, de a közepétől hirtelen éreztetni kezdte hatását a gyors egymásutánban elfogyasztott három tortaszelet, és a végére azt éreztem, hogy napokig nem akarok süteményt enni. Ez igazságtalan a Honvédség tortájával szemben, mert a hiba nem a készítők készülékében, hanem az én gyomromban volt.
Mindenesetre augusztus 20-ától a cukrászdákban is felvágásra kerülnek a fenti torták, szerintem elég nagy hiba lenne, ha nem kerülnének elfogyasztásra.
De inkább ebéd után egyétek őket!