Mondogatták itt nekem Inkeiék, hogy megújult a Sport Géza, meg hogy Bohus rovatvezető írt erről egy hosszú cikket, de csak most jutottam el odáig, hogy megnézzem rendesen, mi van.
És hát az van, hogy a Sport Géza nem megújult, hanem nincs többé!
Igaz, nem pusztult el nyom nélkül, megmarad, de nem sportkiadvány, hanem egy blog lesz.
Miért érdekes ez nekem? Azért érdekes ez nekem, mert a Sport Gézát én csináltam meg. Nem egyedül, néhányadmagammal, a főnök és az éceszgéber Uj Péter volt. Előtte a gazdaság rovatot vittem az Indexben, és mikor ki lett találva – 2008 elején –, hogy legyen sokkal erősebb sport, önálló domain, szerteágazó tartalom, nagyobb létszám, én lettem az egésznek a főnöke.
Pont jól jött ez nekem, gyerekkoromban amúgy is sportújságíró szerettem volna lenni.
Kitaláltunk jó sok dolgot, amiből lett valami, és egy csomó másikat, amiből nem lett semmi. Nem lett például mindent átfogó és szuperül működő statisztikakomplexum, és hát a közösségi elképzeléseknek sem sikerült úgy istenigazából szárba szökkenniük.
Mondjuk a jégkorongblog istenien ment, azon ma is ott van a komplett szubkultúra, de azóta már nincs köze az Indexhez, önállóan csinálja, amit csinálnia kell.
Na de lettünk a rovatban nyolcan négy helyett, azt mondtuk, nem rovat vagyunk, hanem több annál: online sportújság, pörögtünk, mint az atom, és ha jól emlékszem, megdupláztuk vagy talán meg is háromszoroztuk a napi olvasószámot. Nagyon rövid idő alatt.
A Sport Géza ennek ellenére sem lett önálló sportújság. Minden sikere ellenére sem. Kiderült, hogy ez a modell nem működik. Nem lett belőle Totalcar, sőt tán Velvet sem. Maradt az Index egyik erős rovata. Amit én vagy másfél év múltán el is hagytam, mentem tovább az újságon belül, történetesen a kultúrához. Mint tudjátok, még csak nem is az volt a végállomás.
És hogy mit akartam ezzel a poszttal egyáltalán? Hát, semmi különöset, csak felidézni egy kicsit szép és elég izgalmas időszakot. Sportrovatot egyébként soha többet nem csinálnék, kőkemény dolog azzal a sok esti meccsel meg az olyan őrült eseményekkel, mint egy futball-vb vagy egy olimpia. Gézát viszont nem sajnálom egyáltalán: az a helyzet, hogy egy olyan erős brandnek, mint az Index, úgysem lehet a fejére nőni egy ilyen másik branddel.
Úgyhogy hiába volt nekem is gyermekem ez a dolog, index/sporttá visszaminősítése érthető és magától értetődő döntés. Hét évet élt Géza végül is, úgy, ahogy élt, örüljön, hogy ennyi jutott neki. Innen is csókoltatom – szívből, igazán –, volt és leendő formájában egyaránt.
