A kirgizek szerint nincs rendben, hogy a megdöntött ukrán elnök ragaszkodik a hatalomhoz.
A kirgiz külügyminisztérium közleményben jelezte, osztja a nemzetközi közösség aggodalmát az Ukrajnában tapasztalható feszültség fokozódása miatt, és elítél minden cselekményt, amely az ottani helyzet megingatására irányul. A külügyminisztérium ezért "nem tartja helyénvalónak és megfelelőnek" Viktor Janukovics keddi nyilatkozatát.
Kirgizisztánban a rendszerváltás óta többször voltak forradalmak, 2005-ben és 2010-ben is, súlyos-véres összecsapásokkal, az első olyan elnököt, aki békés körülmények között került pozícióba, 2011-ben választották meg Almazbek Atanbajev személyében.
Az MTI azt írja, a kazah diktátor Nurszultan Nazarbajev viszont felhívta Vlagyimir Putyint, és arról biztosította, országa stratégiai partnerként megértéssel kezeli Oroszország álláspontját, amellyel "megvédi az ukrajnai nemzeti kisebbségeket és a saját biztonsági érdekeit".
Mindez azért érdekes valamennyire, mert posztszovjet államok a baltiakat és Grúziát kivéve (az ő helyzetük roppant egyszerű, még ha nem is egyformán) nem sietnek markáns véleményt mondani az orosz-ukrán konfliktusról, nem akarják kihúzni a gyufát, amíg nem látszik, mi merre hány méter.