Ti is úgy tudtátok, hogy a boltosnak nincs joga nyafogni, ha húszezressel szeretnétek kifizetni egy doboz gyufát? Lehet, hogy még balhéztatok is ilyen helyzetben? Nos, nem volt igazatok!
Néhány hete történt, hogy a klasszikus nincs kisebb kérdést feltette a pénztáros egy vásárlónak előttem a sorban, mire a vásárló alaposan összehajtogatta a húszezresét, egészen vékonyra és laposra, és azt mondta, tessék, így már sokkal kisebb. A pénztáros szomorú lett ettől, és úgy, ahogy volt, visszaadott a hajtogatott húszasból, én meg röhincséltem magamban.
Még arra is gondoltam, hogy ezt egyszer kipróbálom, amikor majd bátrabb leszek.
De most kiderült, hogy nem volt igazunk. Mármint nekem sem, aki röhincséltem magamban, és a huncut vásárlónak sem, aki hajtogatott cinikusan.
A Pénzcentrum világosságot ébresztő összeállításából ugyanis kiderült, hogy minden máshogy van ezzel kapcsolatban, mint ahogy én eddig gondoltam. Ugyanis bár az MNB által kibocsátott bankjegyeket összességében mindenki és mindenhol köteles elfogadni,
ez a rendelkezés azonban nem zárja ki azt, hogy a különböző termékek, szolgáltatások árának megfizetésekor ésszerű keretek között érvényesüljenek az adott fizetés körülményeinek sajátosságai, így visszautasítható a bankjegyek és érmék elfogadása, ha a kereskedő az áru értékénél aránytalanul nagyobb címletből nem tud visszaadni.
Ésszerűség és arányosság – gondoltátok volna? Vagy tudtátok is netán?
A másik, ami meglepett, az aprós fizetéssel kapcsolatos problematika. Ha ugyanis valaki
50 darabnál több érmével szeretne fizetni, a kereskedő nem köteles azt elfogadni. Nagyobb mennyiségű, azaz 50 darabot meghaladó érmét csak a hitelintézetek és a posta kötelesek fizetésül elfogadni. A kereskedők saját üzletpolitikájuknak megfelelően dönthetnek arról, hogy vásárlóiktól elfogadják-e az 50 darabnál nagyobb mennyiségű érmével való fizetést.
Hát ilyen ez a világ, mindig kiderül valami érdekes. Csak nehogy vérszemet kapjanak a boltosok!