Orbán kimondta: “marhalepény” és máris megnyílt a szökőkút

A miniszterelnök marhalepényezett, Tarlós tökéletesítette a pingvinjárást, a 444.hu riporterét lerohanták a testőrök, abszurd körülmények között avatták fel a felújított szökőkutat a Margitszigeten.

"Sosem sajnálom a politikusokat, de a tök értelmetlen sajtóeseményeken azért majdnem" – gondoltam először, ahogy megláttam a szigeti bejárón közeledő Orbán-Tarlós filmsztárpárost. "Vajon képes lesz-e Tarlós 300 méteren keresztül nyomni a pingvinjárást?" – gondoltam 20 másodperccel később. A válasz egyébként igen.

Viktor és István kutat jöttek avatni, Viktor nem szokásos lila, hanem – remélem! – csapatomra, az MTK-ra utaló libafosszín nyakkendőben. Istvánon akkor még nem szúrtam ki a gumi hózentrógert. Fotósok gyűrűjében médiabeszélgetni amúgy sem egyszerű dolog, ilyen távon pedig kivételes sportteljesítmény. De 150-200 méteren át hiába loholtam mellettük, a szél miatt nem értettem, miről beszélnek. Aztán a centernáriumi emlékmű táján lassítottak, a szél is enyhült, így jól hallhattam, ahogy Orbán azt mondja valakiről, hogy "olyan volt, mint a marhalepény". Leesett a földre aztán szétterült. Majd közvetlenül utána azt mondta, hogy "a mieink is becsülték" és hogy "nem volt benne az ügyek napi vitelében". Jézus isten, kiről lehet szó? Horn Gyula lenne a marhalepény? Vagy előbb egy marhalepény-emberről volt szó, aztán Hornról? Vagy a fideszesek nemcsak Hornt becsülik a másik oldalról? Ezenyi kérés válasz nélkül, mert máris kezdődött az Esemény.

Amit annyira furcsán szerveztek meg – és erről garantáltan nem a két politikus tehetett – hogy vizuálisan egészen hülye helyzetbe hozták mindkettőjüket. A kút egyik oldalán ugyanis felálltottak egy jókora dobogót, amin elfért az össze újságíró, tévéstáb és slepptag, a mikrofonállványt pedig a dobogó kút felőli részére állították, de úgy, hogy az éppen beszédet mondó hátat fordított magának a kútnak, plusz az összes megjelent választópolgárnek és turistának, nem beszélve a másik politikusról, aki mindeközben a háta mögött állt egy fatuskó mellett, amire az indítógombot szerelték. Cserébe egyenesen a kamerákba beszélhettek.

Miközben Tarlós beszélt, Orbánt figyeltem abban a nem könnyű helyzetben, hogy természetesen kellett volna viselkednie, miközben egy rakás embernek háttal áll egy jókora tuskóra támaszkodva, amire egy trafikosarc méretű, tévévetélkedő-kelléknek kinéző, zöld-fehér nyomógombot szereltek. Sok kiváló ember vérzett volna el ezen a próbán, Orbán a helyzethez képest elfogadhatóan teljesített. Előbb óvatosan billegett és az ujjait mozgatta ritmikusan, aztán nem bírta, és a nép felé fordult, majd vissza, néha megigazgatta a zakóujját és csak egy-kétszer kapott el a szájával egy láthatatlan legyet. Én biztos hülyébben tekeregtem volna.

A miniszterelnök elég nyúzott és sápadt, látszik rajta, hogy végre ki kéne hevernie nyugodtan a napra. Egyszer váltott arckifejezést, amikor a szemöldöke felhúzásával, mosolyogva szemaforozott egy őt lelkesen skubizó, aranyruhás, elképesztő magas sarkakon járó asszonynak a dobogón. Később megtudtam, hogy ő maga Bán Teodóra, a szabadtéri színpad igazgatója.

Közben egyszer csinált vicceset Tarlós: amikor a kormány és a főváros harmonikus együttműködését említette, több másodpercre lefagyott és nem tudott tovább beszélni. Azt is mondta, hogy a Szigeten "az élményszerzés lehetőségei folyamatosan bővülni fognak", bár sajnos nem úgy értette, ahogy hangzott.

Orbán rövid rutinbeszédet nyomott le utána, az elején az aranyos volt, hogy a kút "ordögien magasra juttatja a vizet". Látszik, hogy nem a hegyekből származik, mert az ördögi magasság tíz méternek bizonyult. Egyébként főleg az árvízről beszélt, sőt volt elmúltnyolcévezés is, a végére meg egy idézhető bon mot, miszerint a Margit-sziget "a gondatlanság szigetéből a gondtalanság szigete lesz".

Ezek után jött az abszurd rész, amikor több százan azt néztük, hogy ketten nézik a vizet, és valószínűleg olyanokat mondhatnak, hogy:

– Te István, neked melyik a kedvenc figurád?

– Azt rohadtul bírom, amikor olyan ferdén lövi ki.

A kút félórás zenés-fröcsögős műsora eltérő zenei stílusó tételekból áll. Orbán lába a második, klasszikus diszkótételnél elkezdett mozogni, egy idő múlva láthatóan verte a taktust. Ez mindenki figyelmébe ajánlom, aki el akarja hívni buliba. A duó 2 tételen át bírta, hogy mindenki őket nézi a szamárpadba állítva, utána visszavonultak a dobogóra.

Itt, pont amikor az összes fotós ott állt, tiszta véletlenségből előkerült 2 aprócska kisgyerek, akik odamentek kezet fogni Orbánnal. Kivételes mázlija van a miniszterelnöknek, hogy pont ott és akkor történt! El is kezdtük találgatni, hogy ki vagy mi lesz a következő spontán érkező. Én kutyára vagy macskára tippeltem. "Ha kutya, akkor a print sajtót szereti, ha macska, akkor az internetet". Hát mint kiderült, egyiket sem.

Az 5. tételt Tarlós már annyira unta, hogy a murváról magyarázott valamit. Ezután Plankó riporter odalépett, hogy megkérdezze, miért nem voltak ott a Budapest Pride megnyitóján, mire megrohanták Orbán testőrei, de a Főnök végül megnyugtatta őket, mi pedig a marhalepényen gondolkodva mehettünk haza. Én mindig csak tehénlepényről hallottam! Bár marhával igazságosabban hangzik.

A kút egyébként közepes izgalmakat kínál, de a formáját gondolom inkább sötétben futja ki.