Igazi értelme csak annak a szurkolásnak van, amellyel az esélyteleneket, a gyengéket buzdítjuk. Sohasem értettem a Barcelona drukkereit, ahogy a Góliát mögött öklüket rázó filiszteusokat sem. Látva a ragadozót, amint fogait áldozata húsába mélyeszti, azonnal a prédával vagyok, ahogy akkor is az esélytelenért szorítok, amikor ragadozó kerül puskavégre.
A beteg ember, ha gigász támad rá – a rák pedig gigász a javából – esélytelenségében válik fivéremé, barátommá.
Esterházyval picit más a helyzet. Amikor tudomást szereztem betegségéről, már hosszú évek óta a barátom volt. Persze nem személyesen.
Hideg kórházi csempéhez támasztva fejemet, klórszagban olvastam a Harmonia Caelestist. Egyszerre modern, barokk, szokatlan, polgárpukkasztó és hivalkodásmentesen hagyománytisztelő. Számozott mondatok, szövegrészek, apák a közel-, és régmúltból, gyakran egybemosódva, elkülöníthetetlenül, évszázadokat sorra véve, de főleg a huszadikban időzve, nem törve pálcát senki felett sem.
Szóval Esterházy nincs már itt, ahogy Hrabal vagy a pályatárs, Kertész sem, és ne legyen igazam, de ezt az űrt piszok nehéz lesz a soron következő generációk irodalmárainak betölteniük.
A Hrabal könyvében meggyújtott hattyút – ami lehet, hogy pont Hrabal, de majdnem olyan jó, hogy akár Esterházy is lehetne -, pont olyan nehéz felednem, mint a Harmonia kitelepítés utáni nyomorában a válaszfal gyanánt rendszerbe állított szőnyegfüggönyöket.
Nagymellű, osztályharcos osztályfőnök, megaláztatás, Szabad Európa Rádió, vételi zavar, aprópénzért dekázás, tartásukat halálukig megörző vénkisasszonyok.
“Vadászsólyom legyek egy BM-üdülőben”, ha értem, de tény: Esterházy erősítőleg hatott identitásomra, patriotizmusomra is. Talán úgy, ahogy Hrabal is bohémikum lett a csehek szívében. Ezt tessék utánuk csinálni.
Az Esterházy Péter utáni világ első napja lassan kirobog az állomásról. Az ablakon kinézve a salzburgi sport-luftwaffe gyakorol, a köztévében vezérjurta-bejárást nézhet a művelődni vágyó, és hát Nizzában is másképp ébredtek, mint egyébként.
Jó lenne pár megnyugtató szó, mester.