Mégsem alvó vulkán a Szent Anna-tóról híres Csomád: az ELTE kutatói megállapították, hogy olvadt magmakása van alatta. Ami azt jelenti, hogy bár nem biztos, hogy valaha kitör, bármikor kitörhet. És akkor jönnek az izzó felhők és a repülő kövek.
Egész életemben aról ábrándoztam, hogy a Margitszigeten kitör egy tűzhányó, így tényleg remegő kézzel olvastam el az MTA üzenetét arról, hogy az MTA–ELTE Vulkanológiai Kutatócsoport mekkora felfedezést tett.
Újfajta vizsgálatokkal kiderítették, hogy a Csomád jóval fiatalabb, mint eddig sejtették, és valószínűleg olyan olvadt anyag található a magmakamrájában, ami képes kitörésre.
Bár a tágabb környéken sem volt vulkánkitörés 32 ezer éve, a Csomád előtte igen aktív volt. A most megismert adatok alapján egy ilyen hosszú csendes periódus sem számít szokatlannak a tűzhányó életében: a Csomád negyvenezer éven át hallgatott, hogy 56 ezer évvel ezelőtt egy heves kitörésekkel tarkított, 24 ezer éves ciklusba kezdjen. Aminek, mint mondtam, 32 ezer éve lett vége, de mint most kiderült, nem örökre.
A kutatók azt is kikutatták, hogy a híres Szent Anna-tó krátere nem a legutolsó kitörés során jött létre, hanem még előtte – úgy 39 ezer éve.
A tudósok azt mondják, a Szent Anna-tóhoz vezető események nagyon hasonlítottak a chilei Calbuco nemrég történt kitöréséhez. Hogy el tudd képzelni, milyen lehetett a látvány ős-Székelyföldön, itt a Calbuco kitörése:
Itt pedig 36 dollárért elolvashatod az eredeti, angol nyelvű tanulmányt.