​A Fidesz kutyája akarok lenni!

Itt van a magyar történelem legpöpecebb kutyafuttatója és a város egyik legelitebb dühöngője, plusz egy antikommunista játszótér: klasszul sikerült az Olimpiai Park felújtása, és a gyerekek hamar megtanulják, hogy a komcsikra tüzelni kell. Térkritika következik.

A magyar közterek egyik hibája szokott lenni, hogy a tervezőknek láthatólag nincsen koncepciójuk, amivel szorosan összefügg az a probléma, hogy általában jól látszik, az illető életében nem üldögélt még köztéren, mert ez nem fér bele a budai lakás és az iroda közti autózásba. Na, az Olimpiai Parkot ilyen kritika aztán nem érheti.

Az északi csücskénél, vagyis a Balassi utcából, a tér Fehér Ház felőli oldalán lépek be a kapun. Ez a parkszerű rész, és kapásból látszik rajta, hogy a tervezőjének abszolúte van elképzelése arról, mi kell egy köztérre. Gyöp, ahová le lehet dögleni, fölé meg fa, hogy legyen árnyék, oszt heló. És kábé ennyit is találunk itt. Egy, az adott térrészt szinte teljesen elfoglaló gyepszőnyeget, a közepén a megmaradt óriásfával, a szokásos funkciótlan utak, ösvények, illetve bokamagasságú, ellenszenvesen szúrós alibicserjék nélkül. A hatása emiatt sokkal parkszerűbb, mint ugyanakkora alapterületen azt budapesten megszokhattuk.

A háromosztatú tér középső része maga az olimpiai parkrész, a Parlament felé haladva ezután jön a játszótér-dühöngő-blokk. A három egységet a Balassi utca felőli oldalon húzódó, fa lamellákkal fedett markáns építmény fogja össze. Ez egyfelől kicsit leválasztja a parkot az utcáról, másfelől már kívülről meghirdeti a bent részletesen kifejtett beton-fa látványvilágot.

A hosszú szaletliszerőség különböző szakaszain más-más funkciót tölt be: középen ő a főbejárat és a portásfülke, aztán ez rejti a vécéket is, de van, ahol egyfajta múzeum, megint máshol árnyas szaletli. De van, ahol nincs neki az égvilágon semmi funkciója, csak a helyet foglalja, mondjuk itt:

vagy például itt is:

A fa-beton anyaghasználat bent végigvonul az összes utcabútoron, szemetesen, padon, széken és asztalon, sőt maga az olimpiai emlékmű is betonból van.

Ez a középső, olimpiai blokk egyébként a tér aránylag legkevésbé sikerült része, néhány nagyon jó és pár béna megoldással.

Remek ötlet, hogy a magyar olimpiai bajnokok neveit felsoroló betonfalak másik oldala fűvel borított rézsű, amire rá is lehet heverni, maga a betonrész is kellemes, de a csilivili, ledes megvilágítású csobogók-szükőkutacskák és a nemzeti színű ötkarika giccsessége például keményen ütköznek ezzel az esztétikával. Jellemző persze, hogy itt hallottam az egyetlen kritikát nézelődőtől, egy házapár óbégatott azon, hogy a nevek régen márványba voltak vésve.

A játszótér A kategóriás, a központi vár hatalmas, többemeletes középső toronnyal.

Bevallom, én kapásból nem jöttem rá, hogy ez egy hatalmas hadihajó, de amikor megkerültem, egy tábla útbaigazított, hogy ez maga a Maros nevű monitor, a Monarchia hadseregéből. A katonásdit játszó gyerekek azt is megtudhatják, hogy a Maros legénysége hajtotta végre a történelem egyik első, komcsik elleni folyami lázadását, amikor fellázadt a Kommün ellen, és lőni kezdte a vöröskatonákat.

A felújtás miatt felszámolt régi minibenzinkút mögötti részen van a süllyesztett sportpálya, ami a város egyik legluxusabb dühöngője, mert van neki minilelátója is, és látványos akadálymentesító rámpája, nem is beszélve a menő borításról és a csinos kosárpalánkokról.

Az egész park olyan hangulatot sugároz, mintha sokkal gazdagabb országban lenne, mint ahol van, de hát így megy ez, választások előtt baromi jó felújított közparknak lenni. Hiába azonban az átgondolt terv és a felhasznált anyagok látszatra jó minősége, a tér szinte elbújhat az északról hozzátapadó hiperluxus kutyafuttató mellett.

Egy bolondos boxer és egy őrülten rohangáló fekete foxiféle miatt eleve lelkesen zsilipeltem be, hogy aztán másodperckig álljak egy látványos, szamovárszerű izé előtt, hogy a végén belássam, ez tényleg egy többemeletes krómacél kutyaitató. Én azt képzeltem, hogy mondjuk Dubajban lehet ilyesmi.

A futtatón belül van természetes fű- és murvabortás is, elit miniversenypálya és több ősfa, amitől tényleg ez lett a budapesti futtatók Svájca. Most már csak az a kérdés izgat, hogy melyik kutyabolond fideszes nagykutya lakhat a környéken.