Titokzatos új magyar bloszolgáltató indult el nemrég Blogstar néven. A kirakatemberük maga Bayer Zsolt, aki mai posztjában ezeket üzeni az indexes Szűcs Gyulának: “Szűcs, Szűcs, te szerencsétlen, ócska fasz… (…) Te meg Szűcs kolléga, elmész a bánatos picsába.”
Titokzatos új magyar bloszolgáltató indult el nemrég Blogstar néven. A kirakatemberük maga Bayer Zsolt, aki mai posztjában ezeket üzeni az indexes Szűcs Gyulának: “Szűcs, Szűcs, te szerencsétlen, ócska fasz… (…) Te meg Szűcs kolléga, elmész a bánatos picsába.”
A csemői Németh Mihály Zsolt a cégegyzésre jogoult ügyvezető abban az idén alakult Cvikker Média Kft.-ben, aminek a fő tevékenységi köre a “világhálóportál-szolgáltatás”, és ami a most elindult Blogstar mögött áll. A blogoldal húzónevekkel startolt, akik közül a legismertebb Bayer Zsolt. Hősünk ezúttal is megdolgozott a pénzéért, mert olyan szórakoztató primitívkedéssel küldi el a retekbe az indexes Szűcs Gyulát, hogy a számlakönyv adja a másikat.
Szűcs azzal váltotta ki Bayer haragját, hogy egy cikkében, amiben Stumpf András Szörényi Leventéről írott könyvét ismertette, leírta ezt a bekezdést:
A könyvben Szörényi durva gyomrost vitt be neki (mármint Bayernek – a szerk): felidézte azt az időszakot, amikor a Magyar Hírlap habzó szájjal komcsizó és zsidózó főmunkatársa még a Gyárfás Tamáshoz, Tasnádi Péterhez és Biszku Béla lányaihoz kötődő Fonográf Klubban dolgozott a 80-as évek közepén.
Szűcs megjegyzése tényleg elég kekeckedős, hiszen attól, hogy valaki harminc éve, huszonéves egyetemistaként egy olyan klub portása, ami mögött egy ideig a Biszku lányok álltak – ráadásul az örökké tartónak tűnő kommunizmus idején –, elég erős azt sugallni, hogy az illető világ életében komcsibérenc volt. Ráadásul az is teljesen életszerű, hogy fogalma sem volt, kik állnak pontosan a klub mögött.
Mindegy, Bayer nem teketóriázott, és rutinosan elővette a faszt-picsát. Hogy a posztja vége felé azzal kérkedjen, portásként megdugta a klubba érkezző virsliujjú újgazdagok csajait. A gyalázkodásnál egy viccesebb van, a péniszkérkedés!
A Blogstaron ír Csúri Ákos újságíró is, az Átlagpolgár című blog az övé. Ő a tulajdonosa annak a via.hu domainnek, ami alatt korábbi hírek szerint valamilyen Habony Árpád-féle kormánypárti online médiatermék (=anti-Index) futna, ha egyszer elindulna.
A főoldalról kiderül, hogy többfajta blogjuk is van, amikről persze nem tudni, melyiket írja fizetett ember, melyik spontán, bár az utóbbi opció egyelőre nem tűnik életszerűnek.
A kedvencem a címlapról jelenleg az Aranyásó blog bevezető posztajánlója:
Arany. Évezredek óta a pompa, gazdagság, hatalom jelképe. Ez a szó a mai napig mindenkit lázba hoz, legyen az az uralkodó ház sarja, vagy hétköznapi ember. Lázba hoz, méghozzá aranylázba! Miért olyan izgalmas, érdekes és értékes ez a fém? Ennek több oka is van.
Legalább ekkora kérdés, hogy miért csinál valaki 2015-ben hagyományos értelemben vett blogszolgáltatót. Ezt megkérdeztem tőlük is, amint válaszolnak, megírom.
A legnagyobb blogstaros csalódásom eddig a Gyere, Buci! című szexblog, ami azzal csábítja az olvasókat, hogy unatkozó anyukák dugós történeit fogja elmesélni. Ehhez képest az első kalandposzt azzal ér véget, hogy anyuka, aki a nagy baráti társaság villányi szilveszterén már kiszúrta magának a “bűnösen vonzó” kant, egy borászatból hazafelé tartva megfogja a pasi fenekét. A poszt 11 napos, azóta sem követte újabb, mi meg ott rostokolunk, lángoló pinával és izzó fasszal a polgári értelemben vett villányi útszélen, egy ismeretlen jópasi fenekét markolva. Ez lenne a polgári értelmben vett zsiványkodás? Nagyon remélem, hogy nem!
A hecc kedvéért kipróbáltam, milyen érzés a Blogstaron blogolni, ezért hosszú évek után új blogot csináltam Rogán Antal könnyei néven. Mit mondjak, irtó fura élmény volt újra egy félelemkeltő, ezer ikonocskával és beállítógombbal terrorizáló felületen járni. Az első szövegemet el is vesztettem, amikor éppen a beépített szavazógép-szerkesztőt próbáltam ki.
Szerintem van vagy öt éve, hogy utoljára hozzányúltam bármelyik régi bloghus blogomhoz. A mai kísérlet megmutatta, hogy nem véletlenül.
(via mandiner)