Ha már írtam arról, hogy Gyurta Dánielnek most nem jött össze, helyénvaló megemlékezni arról is, hogy Cseh Lászlónak ehhez képest az imént teljes lett az éremkollekciója Kazanyban.
Ha már írtam arról, hogy Gyurta Dánielnek most nem jött össze, helyénvaló megemlékezni arról is, hogy Cseh Lászlónak ehhez képest az imént teljes lett az éremkollekciója Kazanyban.
Azt mondja, hogy: 200 pillangón arany, 100 pillangón ezüst, 50 pillangón bronz. Szép? Szép.
Ráadásul tíz év pauza után lett ismét világbajnok Cseh László, aki egyáltalán nem mai csirke a medencében, hisz decemberben már betölti a harmincat. Ezen a ma délutáni 100-ason is úgy ment, mint a rakéta, de a dél-afrikai Chad Le Clos gyorsabb volt nála kicsivel, annyi baj legyen.
És az szerintem egyáltalán nem érdekes, hogy nincs ott Kazanyban a linkóci Michael Phelps – sőt az sem, hogy jobb idővel nyerte meg az amerikai bajnokságot, mint Cseh a vb-t –, elég sűrű a mezőny nélküle is. Ennyi időn át ott lenni a legszűkebb élbolyban, és sok ezüst és miegymás után ismét aranyat hozni, az őrületesen elképesztő teljesítmény.
Akkora, hogy le minden kalappal. Különben lerepül!
Ja igen, tudom ám, hogy Hosszú Katinka sem látszik kicsi magyarnak a tatár fővárosban, neki is van aranya – valamint dettó nemrég lett egy egész friss bronz is a többi mellé –, de Cseh Lászlót most ki kell emelni a történelem, a kitartás, a kontextus és a pályaív miatt, ez tiszta sor.
Fotó: Kovács Anikó/MTI