Na szóval az van, hogy nem tudjuk, lesz-e folytatás, azt meg pláne nem, hogy ha igen, akkor mikor. Ami biztos: nagyon-nagyon örülünk a fogadtatásnak – szerző, szerkesztő egyformán –, és jövő héten leülünk átbeszélni a tapasztalatokat. Azután meglátjuk, hogy mit hoz a sors!
Nekem mindig úgy tűnt, a miniszterelnök élvezi a gyármegnyitókat és az alapkőletételeket – nem csoda, ezektől dübörög a gazdaság –, de a mai eseményen pláne a csúcsformáját hozta.
Ráadásul két olyan zenekarét, amelyeket ugyanabban a posztban dicsértem meg nemrég.
A ‘71 című brit filmmel indult a Titanic Filmfesztivál, és ha bírod a feszkót, ne hagyd ki te sem.
Jó fej, sőt önironikus fideszes kormánytag, szellemes és okos szocialista exminiszter, valamint sok-sok nevetés. Durva, mi? Emelem a tétet: nevük L. Simon László és Hiller István. Komolyan mondom, rég döbbentem meg annyira, mint tegnap délután a Nemzeti Múzeumban.
A költöztetők szerint is jobb, ha fogjuk a cókmókunkat – ki a pianínóját, ki a páncélszekrényét, ki a kopottas lomjait – és továbbállunk egy felszabadultabb helyre, ahol elviselhetőbb a teher.
