Megkérdezzem, hogy ki írta, és hogy mikor? Sose találnátok ki.
Íme:
A megvetés, az undor és felháborodás tarajos hullámai csapkodnak Magyarország körül. A gyűlölet drótsövénye zárja el Magyarországot az egész világtól. Minden erkölcsös és a tisztaságra valamit is adó ember befogja az orrát, ha a magyar nevet hallja. Annak a trágyadombnak dögletes bűze, amelyet kereszténykurzusnak neveznek Magyarországon, az európai erkölcsi és politikai köztisztaságnak égető problémájává lett, és mindenki, nemcsak szocialisták, egyetért abban, hogy ezt a szemétdombot el kell hordani és ki kell füstölni azt az országot, ahol a rend fenntartói és a hatalom birtokosai ilyet művelnek.
Az a helyzet, hogy ez a szöveg majdnem 100 éves, 1920-ban vetette papírra egy Kunfi Zsigmond nevű kommer. Tényleg olyan, mintha ma írta volna egy másik. Bár talán keményebb mégis.
Itt meg mindenki hogy nyavalyog, hogy durvul a hangnem, és hogy milyen szomorú, hogy nem tudunk szót érteni egymással.
Ugyan már. Ráadásul az ezen a héten elképesztően aktív – talán minden nap publikált valamit – Bayer szövegének a címe is pontos: Semmi új. Az persze más kérdés, hogy az MH-kolumnista mindeközben konkrétan Kunfi-stílusban ápolja le Gyurcsányt és a komplett balos-liberális szubkultúrát, de ez nem baj, hiszen éppen így tökéletes és kerek a sztori.
Régen. Minden. Ugyanolyan. Volt.
Bónusz: mindig minden ugyanolyan lesz.