A Terror Háza és a XXI. Század Intézet díjátadót szervezett Angela Merkel látogatása idejére, azok helytállását ismerték el, akik huszonöt évvel ezelőtt sokat segítettek a Nyugatra vágyó keletnémeteknek. Az eseményre meghívták a német kancellárt is, de nem ment el.
Azaz ha jól értelmezem a Mandineren megjelent levelezés tartalmát, akkor azt éppen nem feltétlenül várták, hogy Jeges Angéla tényleg el is megy az eseményre, attól viszont eléggé szomorú lett Schmidt Mária főigazgató, hogy még csak egy személyes hangvételű üzenet vagy köszönőlevél sem érkezett. Mi tagadás, Dr. Maximillian Spinner I. oszt. tan. válaszlevele – hogy is mondjam – valóban meglehetősen hűvösnek tűnik.
Mondjuk ha írnék egy levelet, amiben ilyenek vannak:
Mindig különleges esemény, ha az egyesült Németország kancellárja meglátogatja országunkat, hogy a szeretet gesztusaival fejezze ki nemzeteink összetartozását. Ilyen gesztus lenne, ha találkozna azokkal a magyar honfitársainkkal, azokkal a civil hősökkel, akik akkor önzetlen és bátor tetteikkel teremtettek számunkra közös jövőt. Mert ők, a civilek voltak azok, akik annak idején mindent kockára tettek, szemben a politikai tisztségek egykori viselőivel, akik valójában csak a hős civileket követték.
És erre kapnék egy választ – az I. oszt. tan.-tól –, amiben ilyenek vannak:
Igen tisztelt Schmidt Asszony, köszönöm Angela Merkel szövetségi kancellár asszonyhoz címzett 2015. január 20-i keltezésű levelét. Megértését kérem, hogy a naponta érkező levelek nagy száma miatt ő nem tud személyesen válaszolni. Levelében meghívást intéz a szövetségi kancellár asszonyhoz, hogy látogassa meg a budapesti Terror Háza Múzeumot. Sajnos ez időbeli és határidős okok miatt nem lehetséges.
Attól én is csalódott lennék, még ha nem értek a diplomáciai protokollhoz, akkor is. És talán nem is csak Németországban lennék csalódott. Ezért aztán sokat gondolkodnék, különböző dolgokon, vagyis főként azon, hogy mi is lehet ennek az egésznek az oka.