Amikor Orbán Viktor bukásáról írtam néhány hete, sokan azt mondták, előreszaladtam, mint egy hülye. Most, hogy a Fidesz végnapjairól írok, újfent kinéz ez. Pedig ott tartunk ám – még ha ezek a napok akár évekig is elhúzódhatnak. Elmondom jó hosszan, hogy hogy gondolom.
Csak egy dolgot említenék, ha megengedik. Hölgyek és urak, én szeretek focizni. Focizni stadionokban lehet. De Magyarországon uszodák is épülnek, én pedig nem is nagyon tudok úszni. Gondolják csak meg; ennek nincs értelme!
Sokáig nyomasztott a magyar belpolitika. Kilátástalan, felszínes, ostoba időtöltésnek gondoltam, amivel minden perc az élet elvesztegetése. Szerencsére hazánk kormánya segített leszokni az aggódásról, és rájöttem, hogy valóban kilátástalan, felszínes és ostoba időtöltés – de rendkívül szórakoztató.
