A fiatal magashegységek egyáltalán nem csak úgy ott vannak: csúcsaik ásványok futószalagjai, kulcsszerepet játszanak a földi klíma stabilizálásában. Ha nem lennének, jégsivatag lenne a bolygó. Ezt állítja egy lenyűgöző új dolgozat a Nature-ben.
Címke: tudomány
Ha az Ausztráliától délnyugatra hányódó 22×13 méteres izé tényleg a 17 napja eltűnt MH370-es járat darabja, akkor a legrosszabb helyre esett. Nem tűt kell keresni a szénakazalban, hanem tűt egy örvénylő, szinte megközelíthetetlen, Oroszországnál nagyobb szénakazalban.
Ennél se lesz ma rajabb a magyar tudományban: saját magát központi vezérlés nélkül csoportba rendező drónsereget készített az ELTE-n Vicsek Tamás kutatócsoportja.
Csillagok, kvazárok, pulzárok: az univerzum tele van rádióhullámokat kibocsátó dolgokkal, ezeket lehet rádióteleszkóppal vizsgálni. És borzasztó jól néznek ki a szcénikus helyekre telepített, óriás, fehér gépek. Itt vannak a legszebbek, az Antarktisztól az Atacama-sivatagon át az Alpokig.
Az emberiség évezredes vágya teljesült, csak egy kütyü kell hozzá és a közös beleegyezés.
A nagyon lassú felvételen meggyulladó gyufa olyan, mintha egy szörnyű túlvilág lény kezdene el rohadni. És közben meg gyönyörű az egész.
Egy ausztrál kémiatanár vicces és informatív képekkel akarta megmutatni, pontosan mennyi és milyen kémiai összetevőkből áll a tojás, a banán és az áfonya.
Hopp Bélának hívják, Szegeden lézerfizikus és olyan vicces és érdekes előadást tartott Lézer Jenő lézerfizikus karácsonyáról, hogy odaragadtam a monitor elé.