Akartam valami könnyedet, frappánsat, meg vicceset írni az utolsó vasárnapi bevásárlásomról, de igazából rég elvitte a kutya a kedvemet. Ennyit hagyok hát az utókorra: ma reggel még szabad emberként beugrottam a Teleki téri Lidlbe, hogy pár friss dolgot vegyek a vasárnapi ebédhez.
Akartam valami könnyedet, frappánsat, meg vicceset írni az utolsó vasárnapi bevásárlásomról, de igazából rég elvitte a kutya a kedvemet. Ennyit hagyok hát az utókorra: ma reggel még szabad emberként beugrottam a Teleki téri Lidlbe, hogy pár friss dolgot vegyek a vasárnapi ebédhez.
Furcsán gyomorszorító érzés, hogy eztán – legalább három évig – nem tehetem meg, legalábbis ha Magyarországon képzelem el ezt a három vagy több évet.
Szüleim jöttek Debrecenből, hogy meglátogassanak bennünket, főleg az unokákat. Azt találtam ki, hogy lazacsztéket sütök ebédre, könnyű és finom az. A magamfajtának, aki nem jár a budaörsi halpiacra, meg úgy általában piacra se nagyon, a Lidl remek kompromisszum: friss lazacfilét is árulnak többek közt.
Nem voltak sokan a boltban, hamar végeztem, vettem pár apróságot (friss kenyeret, óriáskiflit, kimérős mogyorót, kesudiót, pisztáciát, spanyol sajtot és biciklilámpába való gombelemet), és pár csomaggal a gusztusosan rózsaszín halhúsból.
Alig félórát töltöttem a szent vasárnapból a cudar multi bűntanyáján, ha nem lennék vallástalan, odaértem volna a reggeli misére, istentiszteletre, akármire mindezek után.
Délután még bicikliztünk egy jót a gyerkőcökkel a Népligetben, elnéztünk a Planetáriumhoz is, mert Lizi szeretett volna bemenni, megnézni egy előadást. A Planetárium vasárnap zárva van.