



Mostantól így nevezem a magyar baloldal nyomorúságos betegségét, ha örül ennek az LMP-társelnök, ha nem. Közben óvatosan figyelem, ahogy röhög a markába a centrális erőtér.







Egyik nap ilyen nyomott hangulatba kerültem, az jutott eszembe, hogy egy teljesen értelmetlen országban élek. Arra gondoltam, összeszedem, mennyi mindent nem szeretek, a szikkadt rántott hústól a kertévéken, a focin át a kommunistákig. De aztán átlendültem ezen a marhaságon.