Az a neve, hogy okroska, és egy ilyen orosz cucc persze. Kicsit túltengek most gasztróban – az imént volt a borjúzás is –, de remélem, megbocsáttok nekem ezen a brutálisan forró hétvégén.
Az a neve, hogy okroska, és egy ilyen orosz cucc persze. Kicsit túltengek most gasztróban – az imént volt a borjúzás is –, de remélem, megbocsáttok nekem ezen a brutálisan forró hétvégén.
Ezt egyébként a kárpátaljai magyarok nem főzik, pláne érdekes, hogy egy magyarországi magyartól tanultuk – Kozma Endrének hívták, tanárom volt, ő az az ember, akinek a legtöbbet köszönhetem ebben az életben intellektuálisan és kulturálisan –, és nem én vagyok a rendszeres készítője neki, hanem a kedves feleségem. De azért el tudom mondani, hogy hogyan kell.
Az elkészítés módja: vesszük a hozzávalókat, jól összekeverünk mindent, aztán bevágjuk a tálat a hűtőszekrénybe, és amint megvan a kellő hőfok, esszük a végeredményt.
Tányérból, kanállal.
Hozzávalók először: üres húsleves, kefír, joghurt, kovászos uborka leve. Hozzávalók másodszor: héjában főtt krumpli, kovászos uborka és friss uborka felkockázva, nyers sárgarépa reszelve, kevés hagyma nagyon apóra vágva, kapor. Kapor! Só. Főtt kemény tojást is lehet kockázni bele.
Az arányokról annyit, hogy arra kell figyelni, se túl sűrű, se túl híg ne legyen.
Nagyjából így. És már megint jó étvágyat!