Ennek kb. semmi köze a kárpátaljai konyhás sorozathoz, de muszáj megírnom.
Címke: főzőcske de okosan
Az a neve, hogy okroska, és egy ilyen orosz cucc persze. Kicsit túltengek most gasztróban – az imént volt a borjúzás is –, de remélem, megbocsáttok nekem ezen a brutálisan forró hétvégén.
Ez a poszt egyáltalán nem része a kárpátaljai konyhás sorozatnak, igazából csak annyi történt, hogy meglepően jó és szép borjúhúst találtam a dunakeszi Auchanban. És ez tényleg érdekes.
Az ismert és népszerű publicista fb-oldalán számolt be konyhai kalandozásairól, azaz e hét végi kudarcáról. A szövegen olyan remekül szórakozott a komplett Cink-iroda, hogy el kellett kérnem tőle. Adta, abban a reményben, hogy hátha valaki megmagyarázza a történteket.
Még tavaly megígértem nektek könnyelműen – 30-án, a hamvába holt moszkvai revolúció hatására –, hogy készítek orosz hússalátát és folytatom cinkes gasztronómiai kalandozásaimat is. A mű elkészült – de csak a konyhában, az internetben nem, úgyhogy adósságot pótolok.
Már régóta ígértem – követelték is többen –, hogy a tósnyi és a paszulyleves után közreadom a gazdaféle borscs receptjét is. Az a jó hírem van, hogy eljött ennek az ideje. A szombat délután nagy része a világ egyik legjobb levesének elkészítésével telt, és meg is lett az eredménye.
Jó sok idő eltelt a tósnyizás óta, és bár utána – a sikeren felbuzdulva – azt gondoltam, gyakrabban lesznek itt posztok a kárpátaljai konyha és én dimenzióban, mindeddig váratott magára a folytatás. Ám ami késett, nem múlt, most egy levest teszek ki az asztalra!
A tósnyi a legvagányabb egyszerűkaja a világon, ez egy akkora evidencia, hogy egyáltalán nem érdemes vitatkozni róla. Most elmesélem, hogyan kell elkészíteni, hogy tökéletes legyen.