Farkas Bertalan és a Masat-1 műhold után végre elmehetünk a Szíriuszra, hogy megtudjuk, amit meg kell tudnunk. Magyarország az ügynökség 22. tagállama lett: ez tudományos, technikai szempontból akkora szám, mint katonailag az, hogy a NATO tagja vagyunk.
Amikor Orbán Viktor bukásáról írtam néhány hete, sokan azt mondták, előreszaladtam, mint egy hülye. Most, hogy a Fidesz végnapjairól írok, újfent kinéz ez. Pedig ott tartunk ám – még ha ezek a napok akár évekig is elhúzódhatnak. Elmondom jó hosszan, hogy hogy gondolom.
Áprilisban Albert összerakott egy frankó listát arról a tíz dologról, amik szerinte nagyon is szerethető hellyé teszik Magyarországot. Ha összeraknék én is egy ilyen listát, akkor azon nagyon előkelő helyen szerepelnének hazánk arborétumai, botanikus kertjei, fűvészkertjei.
Miért nincs ennek a szegény országnak identitása? Miért lenne fontos, hogy legyen? Tényleg fontos lenne, hogy legyen? Milyen lesz Magyarország tíz év múlva? Na és tragikus hősök vagyunk-e, vagy komikus balfaszok csupán? Három évtized, egy hosszúcikk, nyolc fejezet.
Több évtizedes késlekedés-halogatás-szerencsétlenedés után végre megtekintettem saját szemeimmel a jáki templomot. Annyit szeretnék csak mondani, hogy egészen lenyűgöző.
